Az előétel és az igazán hangsúlyos főfogás közé ékelődött leves épp ezért meglehetősen problematikus, feltéve, ha nem krémlevessel hidaljuk át a nehézségeket.

A krémleves azért ideális választás, mert könnyen és gyorsan elkészíthető, rengeteg alapanyagból válogathatunk, így biztos, hogy megtaláljuk az ízben a többi fogáshoz passzoló változatot, s a leveshez adható feltétek sora is meglehetősen hosszú. A krémlevest előre is elkészíthetjük, illetve az alapjául szolgáló zöldségeket előfőzhetjük, leturmixolhatjuk, s az így kapott zöldséghúst már csak egy lábasban kell összefőzni a krémességet adó alapanyagokkal.

Bármiből készülhet krémleves

A krémleves alapja szinte bármi lehet: készülhet a fogás zöldségből, gombából, gyümölcsből, húsból, halból vagy épp gesztenyéből is. A lényeg minden esetben ugyanaz: az alapanyagot meg kell párolni vagy főzni, majd pépesíteni és krémesíteni. A zöldségeket érdemes alaplében előkészíteni, így a fűszerezés jelentős részét elvégzi helyettünk a gazdag leves, de az sem gond, ha vízzel felengedve főzzük meg, csak ilyenkor ne feledkezzünk el a leves megfelelő sózásáról és bizonyos fűszerek hozzáadásától.

A zöldfűszerekkel készített levesek esetében még a krémesítése előtt célszerű a zöldfűszerek ízes szárát a leveshez adni, illetve a szemes borsot, szegfűborsot, szegfűszeget, fahéjat vagy más, nem friss zöld fűszert is ilyenkor érdemes beletenni. A gyümölcsökből készített, illetve édesre hangolt leveseknél (gesztenyeleves, édes sütőtökleves) a leves alapját képezheti víz, gyümölcslé, kompót- vagy befőttlé, amit az elkészítéstől és a korábbi ízesítéstől függően tovább fűszerezhetünk.

Az édesre hangolt krémlevesekbe kerülhet vanília, fahéj, szegfűbors, szegfűszeg, szerecsendió, kardamom, illetve a vége felé egy kevés alkohol (rum, krémlikőr) is tovább emelheti az ünnepi hangulatot. A levesek sűrítését a legegyszerűbb, ha magára a levesre bízzuk. A krémleveseket nem kell habarni, nem igényelnek rántást, ha úgy ítéljük meg, hogy az adott zöldség nem eredményez elég testes krémlevest, akkor nyugodtan főzzünk bele néhány szem kisebb krumplit, a gyümölcsleveseknél almával, esetleg birssel célszerű javítani az állagon és lazítani az esetleg túl aromásnak ígérkező változatokat.

A leves sűrűségét a hozzáadott folyadék mennyiségével is jól szabályozhatjuk. Ha tudjuk, hogy milyen mennyiségű tejszínnel, tejjel, joghurttal fogjuk még gazdagítani a levesünket, akkor ehhez mérten könnyen eltalálhatjuk a zöldségek, gyümölcsök főzéséhez, párolásához elegendő folyadékmennyiséget.

Változatos levesbetétek

A krémlevest igazán izgalmassá a feltétek teszik, illetve a feltétekkel együtt kibontakozó élmény.
A feltétek biztosítják a leveshez az extra textúrát, valami roppanós, harapható ízt, színt és formát, amitől valóban teljessé válik a leves. A legegyszerűbb megoldás, ha tésztával gazdagítjuk a levest. Ez a tészta lehet valamilyen töltött batyu (pl. húsos vagy sajtos tortellini), lehet krumpligombóc, apróbb szalvétagombóc vagy épp túrógombóc.

A levest dekorálhatjuk pirított magvakkal is, a legtöbb zöldségkrémleves jól visel egy kis pirított fenyőmagot, tökmagot, mandulaszeletet, diót, szezámmagot, de a levesünket a mostanában divatossá vált nigellamaggal is megszórhatjuk. Az is izgalmas, ha az étel alapját adó zöldségeket legyaluljuk, majd kis zsiradékban ropogósra sütjük, és ezzel kínáljuk a levest.

Ha húsosabb kiegészítőket szeretnénk, akkor készíthetünk kolbászmorzsát (előre elkészíthető, így kiszellőzik a lakás, konyha a karácsonyi vendégségig), süthetünk bacon- vagy sonkachipset, illetve harapásnyi falatokra vágott csirkét is piríthatunk feltétnek. Az elegáns, ízrobbanással felérő feltétek közé tartoznak a csírák is, amelyek koncentráltan tartalmazzák az ízeket. Ezeket nyugodtan vegyíthetjük is, nem feltétlenül csak az a csíra kerülhet a levesre, amelyből az készül, hanem ellenpontként, kontrasztként is alkalmazhatóak.

A gyümölcsös vagy édesre hangolt krémlevesek esetében a levest kiegészíthetjük friss vagy főtt gyümölcskockákkal, aszalványokkal, szirupba áztatott, esetleg liofilizált gyümölcsdarabokkal. A levest dekorálhatjuk még pirított csonthéjasokkal (dió, mogyoró, mandula), illetve tört grillázzsal vagy mézeskalácsmorzsával. Az édes leveseket megkoronázhatjuk tejszínhabbal vagy apróbb habcsókokkal is.

Édesköményleves baconnel

Hozzávalók 8 személynek: 2 nagyobb édesköménygumó, 60 dkg krumpli, 2 l alaplé, só, 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 6 szelet bacon.

Elkészítés: A hagymát apróra vágjuk, majd egy lábasban kevés olajon megdinszteljük. Amikor már majdnem kész, az apróra vágott fokhagymát is hozzáadjuk. A dinsztelt hagymákhoz adjuk a torzsájától megszabadított, öszszevágott édesköményt, és a felkockázott krumplit. Felöntjük alaplével, majd hagyjuk, hogy minden hozzávaló kellőképp megfőjön. Amikor minden puha, botmixerrel krémesítjük a levest. Kis sót adunk hozzá, ha kell. Egy serpenyőben ropogósra pirítjuk a bacont és a kész levesbe – betét gyanánt – beletörjük.

Fűszeres szilvaleves

Hozzávalók 8 személynek: 1 kg szilva (fagyasztott vagy befőtt is lehet), 3 evőkanál méz, 2 dl tejszín, 3 dl tej, csipet só, 10 szem szegfűbors, 1/2 rúd fahéj.

Elkészítés: A szilvát – annyi vízben, ami elfedi – feltesszük főni. Fűszertojásban mellétesszük a fűszereket, és csipetnyi sóval megfőzzük a szilvát. Miután megfőtt, a fűszertojást kiemeljük, a leveshez adjuk a tejszínt, és botmixerrel krémesítjük. Ezután tejjel is elkeverjük, majd langyosra hűtve, mézeskalácsmorzsával megszórva kínáljuk.