Szenvedélyes kézműves a csíkszeredai Gedő Mária, aki természetesen tojásírással is foglalkozik. Elmondása szerint a hagyományos batiktechnikát alkalmazza, de nem retten el az újítástól sem.
2015. április 04., 10:082015. április 04., 10:08
„Öt évvel ezelőtt az iskolában az osztályomból, az egyik fiútól kaptam egy írott tojást és egész nap azt csodáltam, aztán elhatároztam, hogy kipróbálom a tojásírást. Az egyik kolléganőm megtanította, hogyan kell fogni a kesicét, hiszen az sem mindegy, miként tartjuk a kezünkben. Azóta én írom neki is a tojásokat” – mondja Gedő Mária, a Kós Károly Iskolaközpont angol szakos tanára.
A gyimesi mintától a savazásig
„Az elején ragaszkodtam a hagyományos gyimesi mintákhoz, de aztán úgy gondoltam, egy tojásból több mindent ki lehet hozni, és kezdtem más minták, technikák fele fordulni. Alkalmazni kezdtem többek között a savazást, ennek során ecetet vagy más háztartási sav alapú vegyszert használok. Innen-onnan apró technikákat csipegettem el, sokat olvastam, kutakodtam a világhálón is” – mondja a fiatal pedagógus. Közben színes, különböző mintájú tojások kerülnek elő, Gedő Mária meg elmagyarázza, miként díszíti ezeket.
„Amint felrajzoltam a tojásra a mintát, meghúzom a körvonalakat viasszal és beleteszem az első adag savba, majd hozzálátok a festéshez. Mivel különböző színeket használok, az első adag festék, amit felviszek a tojásra, a legvilágosabb szín lesz. A tojásra tehát rákerült az első szín, a következő lépésben már letakarom a színes részt és következik egy újabb festékréteg” – magyarázta.
Hozzátette, így megy ez addig, amíg minden általa elképzelt szín rá nem került a tojásra. Mikor minden szín megvan, és már a tojás majdnem teljesen le van födve viasszal, beleteszi a savba, és a szabadon maradt rész kifehéredik. Aztán letörli a viaszt, és kész is van a színes, írott tojás – avatott be Gedő Mária a csöppet sem egyszerű munkafolyamatba.
A kifújt tojás maradandóbb
Mint a tojásíró hangsúlyozta, csak kifújt tojásokkal dolgozik, ez így maradandóbb. „Egy cipészárral lyukasztom meg a tojást, majd óvatosan kötőtűvel tágítom ki a lyukat. Ezt követően egy fecskendővel nyomom be a levegőt a tojásba, a levegő pedig kiszorítja a tojás belsejét. Aztán szintén fecskendő segítségével jól ki kell mosni, hogy ne maradjon benne semmi” – magyarázta Gedő Mária. Véleménye szerint az újításokkal kapcsolatban kicsit még szkeptikusak az emberek, a hagyományos írott tojás iránt nagyobb az érdeklődés.
„Szeretem a gyimesi írott tojásokat is készíteni, csak számomra ez már nem kihívás. Egy gyimesi írott tojást ma már nagyon gyorsan el tudok készíteni, viszont egy különlegesebb, nem hagyományos tojás megrajzolása sokszor felvesz egy délutánt is. Mifelénk a piros-fehér kombináció az elterjedtebb, de más nemzeteknél már színesebbek az írott tojások” – mesélte.
Elmondása szerint tanulmányozza a különböző mintákat, és ami megtetszik, azt maga is alkalmazza. „Nem ragaszkodom egy adott formához, hanem kombinálom őket. Tudom, hogy Gyimesben minden mintának megvan a jelentősége, üzenete, tehát azon nem lehet változtatni. Ezért vagyok egy kicsit eretnek ebből a szempontból, mert más mintákat, technikákat is alkalmazok”– fűzte hozzá.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!