Sokak számára egyenértékű a szombat reggel az elnyújtott alvással – egy új vizsgálat azonban kellemetlen hírekkel szolgál: minél tovább alszunk, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy elhízunk.
2015. január 24., 16:132015. január 24., 16:13
A jelenség mögött egy megjegyzendő kulcsszó van, ez pedig az úgynevezett „szociális időzónaváltás-szindróma vagy jetlag”: a hétköznapjaink és hétvégénk alvásritmusa közti eltérés.
A gond ott jelentkezhet igazán, hogy míg az utazásból adódó időzónaváltás-szindróma csak időlegesen okozhat anyagcsereproblémákat, addig a szociális egy munkavállaló életében folyamatosan is fennállhat – mindez pedig krónikus anyagcsereproblémákhoz is vezethet. Az ezt részletező tanulmány az Obesity szaklapban jelent meg.
A kutatást vezető dr. Michael Parsons szerint ha eltérünk a belső óránktól, az hatással lesz az egészségünkre, többek között a testtömegindexünk növekedésére is – bár ez csak az első kutatás a témában, amelyet vélhetően több hasonló is követ majd.
Parsons és társai a vizsgálat során több mint 800 ember magasságát, súlyát és derékméretét vizsgálták, illetve figyelték a vérben található, gyulladásokkal és cukorbetegségekkel kapcsolatos biomarkereket, ezt pedig összevetették egy alvással kapcsolatos kérdőív eredményeivel. Mindezek szerint ha hétvégenként két órával többet alszunk, nagyobb eséllyel hízunk majd el, és megnövekszik a gyulladásos betegségek, a cukorbetegség kialakulásának kockázata.
A megnövekedett kockázatok mögött rejlő okot még nem sikerült felfedni, de a csoport szerint igen valószínű, hogy a szociális „jetlag” megakasztja egészségesebb életvitelünket, étkezési és sportolási ritmusunkat. Dr. Terrie Moffitt, a tanulmány egyik szerzője úgy véli, hogy a jelenség további kutatása nem csupán az elhízással kapcsolatos problémákra adhat választ, hanem egyúttal új fényt is vethet arra, hogy miként változtassunk étrendünkön, napirendünkön.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
szóljon hozzá!