„Naponta egy-két személy jelentkezett kullancscsípés miatt a sürgősségi osztályon április folyamán, május 1. óta azonban naponta három eset is előfordult” – közölte érdeklődésünkre Demeter Ferenc, a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház menedzsere. Hozzátette, ez még nem számottevő növekedés, ugyanakkor mivel néhány éve is hasonló volt az időjárás, nyáron ugrásszerűen emelkedett a kullancscsípések száma.

Kedvez az időjárás az élősködőknek

Püsök László, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivője is úgy vélekedik, hogy az idei időjárás kedvez a kullancsok szaporodásának. Egyrészt mert enyhe volt a tél, másrészt pedig a legelők is nagyon be vannak bokrosodva, ami szintén kedvez a kullancsoknak. Mint kifejtette, a szokásosnál korábban jött tavasz is elősegítette az élősködők korai megjelenését. Emellett míg a korábbi években csak egy kullancsfaj volt fellelhető, addig mára szinte minden faj megtalálható Hargita megyében – ez pedig főként a klímaváltozásnak tulajdonítható.

Súlyos kórokat okozhatnak a kullancsok

A veszélyes élősködők csípése többféle súlyos megbetegedést eredményezhet. Amint azt Ambrus Irén főorvos, a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház fertőző betegségeket kezelő osztályának vezetője lapunknak korábban kifejtette, az egyik ilyen kór a kullancs-encephalitis (vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás). A kullancs-encephalitis kórokozóját, a vírust terjeszti a kullancs, a betegséget pedig a legtöbb tizennégy napig terjedő lappangási időszak letelte után úgynevezett kétfázisos lázas állapot jellemzi.

Az első időszakban két-három napig tartó láz jelentkezik, amely grippés tünetekre emlékeztet, fejfájás, láz, izomfájdalom, levertség, néha hányinger, hányás kíséri, ami aztán spontán megszűnik. A fertőzések körülbelül harminc százalékánál a betegség ezzel lezárul, viszont az esetek hatvan-hetven százalékában az egyhetes, viszonylag csendes időszakot követően megjelenik a betegség második szakasza: ismét láz jelentkezik, és megjelennek az idegrendszeri tünetek, így fejfájás, hányinger, hányás, esetleg tudatzavar is, meningeális tünetek – ekkor beszélünk limfás agyhártyagyulladásról. Ilyenkor a beteg kórházi kezelésre szorul.

Másik gyakorta előforduló betegség: Lyme-kór

A Lyme-kór bakteriális megbetegedés, a kórokozót szintén a kullancs terjeszti. A betegség lappangási ideje háromtól harminc napig terjed. Korai tünete a kullancscsípés helyén jelentkező piros folt, bőrpír. A fertőzés későbbi megnyilvánulása a nyirokcsomók duzzanata, kettőtől nyolc hétig terjedően a szívizomgyulladás, a fertőzés utáni első három hónapban pedig központi idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek, amelyek megnyilvánulhatnak agyhártyagyulladás, agyidegbénulás formájában is. Ugyanakkor három hónaptól három évig terjedően jelentkezhet ízületi gyulladás is.

Elővigyázatosság a kullancscsípés ellen

„Csupasz lábbal és karral ne járjunk magas fűben, kiváltképp ott, ahol azelőtt juhok legeltek. Kirándulások vagy piknikezések alkalmával vigyünk magunkkal lepedőt, lehetőleg csupasz bőrfelület ne érintkezzen fűszálakkal, mert a fűszálakon keresztül másznak fel ránk a kullancsok. Amikor hazaértünk, vizsgáljuk meg bőrfelületeinket, hogy nincs-e rajtuk anyajegyszerű fekete pont, mert az valószínűleg kullancs” – részletezte a megelőzés módjait Demeter Ferenc. Azt is közölte, hogy Romániában még nem programszerű a kullancscsípés elleni védőoltás, ezért egyelőre csak külföldről lehet beszerezni. „Ha valaki kullancscsípés miatt jön kórházba, antibiotikumos kezelést javasolunk, továbbá fertőtlenítünk, és szakszerűen eltávolítjuk a kullancsot. Ezekkel a módszerekkel lehet védekezni” – mondta Demeter.