Ha nem edz, akkor versenyez, ha pedig éppen nem is edz és nem is versenyez, motivációs előadásokat tart a csíkszeredai Novák Ede paralimpiai bajnok.
2015. május 09., 13:402015. május 09., 13:40
A sportoló, akit népes hallgatóság követ figyelemmel, életéről, küzdelmeiről beszél a csapatépítőkön, konferenciákon.
Novák Károly Eduárd Románia első paralimpiai bajnoka, aki a 2012-es londoni ötkarikás játékokon nyert aranyérmet pályakerékpárban. A csíkszeredai sportoló az angol fővárosban ezüstérmet is szerzett az országúti versenyekben, akárcsak négy évvel korábban Pekingben. Emellett többszörös világbajnok, illetve Európa-bajnoki címmel is büszkélkedik. Románia egyetlen kontinentális kerékpárcsapatának, a Csíkszeredai Tusnád Cycling Teamnek az alapítója.
Fiatalkori gyorskorcsolyázó pályafutásának 1996-ban egy autóbaleset vetett véget, amelynek következtében amputálni kellett egyik lábfejét. Azóta lábprotézissel él és versenyez.
Ösztönző pozitív hozzállás
Előadói pályafutása 2008-ban indult, amikor egy multinacionális cég kérte fel, hogy vezető beosztású alkalmazottainak tartson beszámolót életéről, sportolói pályafutásáról, az éppen véget ért pekingi paralimpiáról.
„Izgultam, hiszen ez volt az első alkalom, amikor nagyközönség előtt beszéltem magamról, eredményeimről, arról, hogy ki is vagyok valójában. Megtartottam az előadást, és láttam a jelenlévőkön, hogy tetszést aratott. Lelkesek voltak és érdeklődőek, csodálkoztak, hogy a balesetem után talpra tudtam állni” – elevenítette fel a sportoló. 2010-ben már egy bukaresti, trénereket foglalkoztató szakcég megkeresésére tartott előadást egyetemistáknak.
„Innentől kezdve egyre több vállalat keresett és keres meg azzal, hogy tartsak motivációs előadásokat csapatépítőkön, konferenciákon, képzéseken” – mondta Novák Ede, akitől a cégek többsége azt kéri, problémák áthidalásáról, megoldásáról, újratervezésről beszéljen. „Jó érzés, amikor több száz ember állva tapsol már az előadás elején. Mindig megkérem őket, hogy a végére is hagyjanak. Marad is” – jegyezte meg nevetve. Az előadásokon arról beszél, hogyan lehet egy-egy bukás után talpra állni, újragondolni az életet, megtalálni a helyes utat, kitartani a célok mellett.
A célok kitűzése a legfontosabb
„Álmainknak szívünkből, lelkünkből kell fakadniuk, és ha igazán tudjuk, mit akarunk, akkor ezeket követjük, és nem azt nézzük, ami körülöttünk van. 1983-ban, amikor arról álmodtam, hogy olimpiai bajnok leszek, nem volt semmim, csak egy pár alumínium korcsolyám és egy kötött futóm. Amikor pedig 2001-ben eldöntöttem, hogy kerékpáros paralimpiai bajnok akarok lenni, akkor nem volt se biciklim, se csapatom, se pénzem, de volt egy vágyam, amiben hittem” – fejtette ki.
Úgy fogalmazott, sokan „szabják kicsire” álmaikat, akinek pedig nincsenek nagy céljai, nem tudja áthidalni a problémákat. „Ha kisebb problémával szembesülünk, elveszítjük az irányt, hamarabb megtörünk, utat vesztünk” – vallja a paralimpikon. Előadásai azért különlegesek, mert saját magáról beszél, nem könyvekből olvasott sikertörténetekkel példázódik. „A mai világban nehéz olyan embereket találni, akik őszintén beszélnek magukról. Az előadásaim őszinték, humorosak – ilyen az életem is” – fűzte hozzá mosolyogva.
Novák Ede tartott már motivációs előadást Magyarországon és a Moldovai Köztársaságban is, de a felkérések zöme itthonról érkezik. Az előadások végeztével akad, aki nevet, aki sír, és mint mesélte, lát olyant is, aki lelkes vagy le van törve. „Az, hogy át tudom adni az általam megélteket, hogy kíváncsiak rám, különleges és csodálatos dolog” – mondta Novák Ede. Hozzátette, álmai, vágyai voltak, amelyeket nem adott fel, és további célokat tűz ki maga elé.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!