A múlt heti rendezvényen a résztvevők megállapították, hogy az ellenálló baktériumok terjedése nálunk és világszerte egyaránt komoly közegészségügyi kihívást jelent. A hivatal közleménye szerint indokolt nemzetbiztonsági kérdéssé nyilvánítani ezt a problémát olyan körülmények között, hogy Románia az EU-ban az első három tagállam közé tartozik, ahol a legmagasabb az antibiotikumok fogyasztása.

A patikák érdeke, hogy sok gyógyszert adjanak el

A túlzott és indokolatlan antibiotikum-fogyasztás világszinten egyre nagyobb méreteket ölt, hívják fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet illetékesei. Az ügyben a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, Alexandru Rafila úgy fogalmazott: bekövetkezhet egy „antibiotikum utáni korszak”, amikor nagyon sok betegséget nem lehet majd ezekkel a gyógyszerekkel kezelni, olyan fokú rezisztencia alakul ki.

Fekete András, a háziorvosok érdekképviseletének Maros megyei alelnöke a jelenség hátterére mutatott rá. „A beteg elmegy a gyógyszertárba egy kis torokgyulladással – tehát nem bakteriális fertőzésről van szó –, és vagy ő maga kéri, vagy az eladó ajánlja az antibiotikumot. El sem jut az orvosig, mégis hozzájut a gyógyszerhez. A gyógyszertárláncok kereskedelmi egységekként működnek, ahol az eladók sok esetben gyógyszerészasszisztensek, vagy csupán középiskolai végzettséggel rendelkeznek” – mutatott rá a szakember.

Kifejtette, a patikáknak az az érdekük, hogy minél drágább és több gyógyszert adjanak el, alapvetően tehát nem az orvosok nevezhetők felelősnek a jelenségért, hiszen enyhébb esetekben nem írhatnak fel antibiotikumot.

Hogyan viselkednek a kórokozók?

Az antibiotikum-rezisztenciáról szólva Fekete András elmondta, szervezetünkben nagyon sok baktérium él, és abban a pillanatban, amikor antibiotikumot szedünk, nemcsak a kórokozókat, hanem a többi baktériumot is pusztítjuk, közben pedig valamennyi esetében rezisztencia alakul ki.

„Olyan ez, mintha az ember elkezdene súlyozni. Először elfárad, izomláza van, később ez enyhül, míg végül kifejlődnek az izmai, és a továbbiakban az erőkifejtés nem okoz különösebb gondot. Hasonlóképpen viselkednek a bennünk lévő baktériumok és kórokozók: ha nincs betegséget előidéző túlszaporodás, de mi mégis odaadjuk nekik a súlyokat – antibiotikumokat –, akkor megerősödnek, és később ha valamilyen betegséget idéznek elő, hiába kezeljük gyógyszerekkel, már kialakult a rezisztencia, ilyenkor pedig egyre szélesebb spektrumú antibiotikumot kell szedni” – magyarázta Fekete András. Mint felhívta a figyelmet, ezért nem szabad indokolatlanul antibiotikum-terápiába kezdeni, mert ezzel csak rosszat teszünk a szervezetünknek.

Indokolatlan gyógyszerszedés

Nagyon sokan szeretnének recept nélkül antibiotikumhoz jutni – fejtette ki Sóbester Klára marosvásárhelyi főgyógyszerész. A törvény értelmében a gyógyszerészek kizárólag hétvégén, sürgősségi esetben adhatnak a vásárlóknak antibiotikumot. „Nem kell mondanom, hogy ezt nem nehéz kijátszani, és a vásárlóknak hétvégére lesz szükségük az antibiotikumra” – mondta a szakember.

A gyógyszerésznő hozzátette, hosszú évek alatt egyetlen esetre emlékszik, amikor a beteg visszajött, és azt mondta: igaza volt, amikor azt javasolta, hűlésre nem kell antibiotikumot szedni. Sóbester Klára azt is elmondta, megtörtént, hogy egy édesanya arra kérte, ne oldja fel a gyereke számára a porformában kapható antibiotikumot, mert az orvos azért írta fel, „hogy legyen a háznál”.

„Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben nem szakember fogja eldönteni, hogy mikor, mekkora mennyiségben adagolja a szülő a gyógyszert, és hogy az antibiotikum szedése valóban indokolt-e” – mutatott rá a szakember. Az Európai Bizottság márciusban közölt egy felmérést, amely szerint két romániai közül egy évente alkalmaz antibiotikumos kezelést, sokszor indokolatlanul. A romániaiak 18 százaléka úgy szokott ilyen gyógyszert vásárolni, hogy nem rendelkezik recepttel, miközben az európai átlag e tekintetben 3 százalék.

A felmérés szerint naponta 600 ezer romániai szed antibiotikumokat. Hazánkban egyébként az elmúlt években a korrupciót és az adócsalást nyilvánították nemzetbiztonsági kérdéssé, így ezekkel foglalkozott a mindenkori román elnök által irányított Legfelsőbb Védelmi Tanács, és stratégiát dolgozott ki az említett jelenségek visszaszorítására.