Ez bizonyos esetekben egybeesik a szedésre alkalmas és élettani szempontból is érett állapottal, más esetekben viszont nem. Utóbbi helyzetekben fontos, hogy jól időzítsük a szedést, hogy a későbbi felhasználásig jól elálljon a termés, és megfelelően érjen fogyasztásra alkalmassá.

Téli gyümölcsök utóérése

A télinek nevezett alma és körtefajták gyümölcse ősszel, a szüret idején egyáltalán nem mondható sem finomnak, sem puhának, ilyenkor a vajkörtébe még beleharapni sem lehet. Ahhoz, hogy állaguk, ízük és aromájuk a legkellemesebb legyen, utóérési folyamatra van szükségük, ami az esetükben a tárolás során történik meg.

Mivel a tárolás nagyon költséges is lehet, és a szakszerűtlen raktározás komoly veszteségeket okozhat, ezért az ipari termelésben nagyon nagy figyelmet fordítanak arra, hogy tárolás és elállás szempontjából a legmegfelelőbb pillanatban szedjék a gyümölcsöket. Az érettség megállapítására több módszert is használnak, mérik a gyümölcs húsának a keménységét, a gyümölcs keményítő- és cukortartalmának arányát, a gyümölcslé cukortartalmát, számon tartják a virágzás kezdetétől eltelt időt, figyelik a magok érettségét, a fajtára jellemező színezet kialakulását.

Nyilván mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, és a tudományosabb módszereket kiskertben csak érdekességképpen szoktuk kipróbálni.

Leválási próba

Kiskertben az egyik legegyszerűbb, legfélreérthetetlenebb és leginkább ajánlott gyakorlat az a gyümölcs leválásának a próbája. A szedésre alkalmas gyümölcsöt a tenyerünkbe fogva, enyhén megcsavarva könnyedén le kell tudjuk választani az ágról. Ez az állapot fajtánként több hét eltéréssel is jelentkezhet, sőt akár ugyanazon a fán is megfigyelhető, hogy a fa déli oldalán lévő almák, körték napokkal hamarabb érik el ezt az állapotot, mint a fa északi, árnyékosabb oldalán lévő gyümölcsök.

Az érési dátum egyik évről a másikra is változik, függ a tavasz beköszöntétől, a nyár csapadékosságától és az őszi lehűlés is befolyásolja bizonyos mértékben. A kora őszi nagyon enyhe fagyokat, amikor éppen csak fagypont alá esik a hőmérséklet a későn érő almafajták jól elviselik a fán. A gyümölcsök csak akkor szoktak sérülni, ha már –3 °C-ot is eléri a levegő hőmérséklete, éppen ezért, a korai lehűlés még nem ok arra, hogy éretlenül leszedjük a gyümölcsöket.

Korai és késői szüret

Ha elsietnénk a szüretet, úgy egyrészt nehezebb lesz a gyümölcsöket leszedni a fáról, ami sokszor a rügyek és termőképletek letöréséhez, leszaggatásához vezet, másrészt a gyümölcsöknek sokkal hosszabb utóérési időre lesz szükségük, és még ezek után sem lesznek igazán ízesek, aromásak.
Ugyanígy az elkésett szüretnek is megvannak a maga komoly hátrányai.

Mivel a gyümölcsök már könnyen leválnak a fáról, ezért nagy részük még szedés előtt le fog hullani, sérültek lesznek, és ezeket csak nagyon rövid ideig tudjuk majd tárolni. A túlérett gyümölcsök húsa puhább, így szedés, szállítás, tárolás során is sokkal könnyebben megsérülnek. Eltarthatósági idejük nagymértékben lecsökken, és a tárolás során elrothadó gyümölcsök könnyen átterjesztik ezt a körülöttük lévő egészségesekre.

Általában néhány év után mindenki kiismeri a kertjében található gyümölcsfákat, és kitapasztalja, hogy az őszi almaszedés során melyik fajtával vagy melyik fával érdemes kezdeni a szüretet, és melyek azok, amelyeket hagyni lehet egészen az utolsó pillanatig, úgy hogy a pincében karácsonykor legyen már puhára érett bosc vagy hardy vajkörte, de egészen húsvétig kitartson az idared vagy a jonathan alma.