Külön jó hír, hogy több olyan, otthon is bevethető „kognitív edzésterv” létezik, amellyel az érintettek saját maguk is javíthatnak ezeken a zavarokon. Elkalandozó figyelem, szétszórtság, a hosszabb ideig tartó koncentrálás képességének hiánya, impulzivitás, hiperaktivitás – ilyen és ehhez hasonló tünetek jellemzik a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarában szenvedő gyermekeket és felnőtteket.

A neurológiai természetű rendellenességet egyes országokban, például az Egyesült Államokban főleg gyógyszerrel kezelik, Európa legtöbb országában azonban a megfelelő idegpályák edzésére szolgáló pszichoterápiák számítanak a fő gyógymódnak.

Az éber figyelem szerepe

Egy tavaly, nagy mintaszámon elvégzett kutatás is arra a megállapításra jutott, hogy a figyelemzavarokat nem feltétlenül kellene gyógyszerrel kezelni: a szakemberek megállapították, hogy bár a legtöbb figyelemhiányos hiper­aktivitás za­varában szenvedő fiatal állapotán az első évben javít a gyógyszer, a pirulák pozitív hatása azonban legkésőbb a harmadik évben megszűnik. Ezzel szemben a célzott pszichoterápia olyan eszköz, amely időkorlát nélkül hatékonyan alkalmazható a megfelelő agyterületek edzésére – írja a The New York Times.

A gyógyszermentes kognitív terápia lényege az úgynevezett tudatos jelenlét (angolul mindfulness) elsajátítása. Az éber figyelmen alapuló módszer a tudatnak azt az állapotát jelöli, amikor a cselekedeteinkben percről percre teljesen jelen vagyunk, tudatosan odafigyelünk arra, amit teszünk. Ha sikerül elsajátítani ezt a képességet, akkor hatékonyan tudjuk érzelmeinket és figyelmünket irányítani, a gondolatok elkalandozását megakadályozni, koncentrációnkat fenntartani.

A kognitív kontroll 4 és 12 éves kor között fejlődik jelentősen, az impulzivitás pedig 16 éves kor körül tetőzik. A legtöbb ember huszonévesen éri el a kognitív kontroll felnőttkori szintjét, és hetven-nyolcvan éves kor között kezd hanyatlani, amikor az agy nem képes többé elnyomni a gondolatokat folyamatosan megzavaró tényezőket.

Meditáció és videojáték

A tudatos jelenlét erősítése különösen fontos ahhoz, hogy a figyelemhiányos zavarban szenvedő fiatalok és felnőttek állapota javuljon. Egy nemrég közzétett jelentés megállapította, hogy a kognitív terápia és a tudatosjelenlét-terápia kombinálása majdnem olyan mértékű javulást eredményezhet, mint a gyógyszeres kezelés.

Az agyról képalkotó eljárással készített felvételek is bizonyították, hogy a tudatos jelenlét gyakorlása (fókuszálás, a figyelem elkalandozásának észlelése és megszüntetése, illetve a koncentráció megőrzése) erősíti a figyelem fenntartásáért felelős idegpályákat. A tudatos jelenlétet egyszerű meditációs technikák alkalmazásával lehet elsajátítani, amelynek során pillanatról pillanatra gyakorolható az éber és tudatos figyelem. A meditáció hatásának felerősítésére már kifejlesztettek videojátékot is, amellyel a megfelelő idegpályák célzottan edzhetők.