A szervezet megterhelésének oka, hogy nagy hőségben még az egészséges embernek is lemegy a vérnyomása, magas vérnyomással szenvedőknél pedig a hőség még fel is erősíti a vérnyomáscsökkentő szerek hatását, aminek az eredménye szédülés, rosszullét, gyengeség, émelygés és szívritmuszavar lehet.

Aki nem iszik eleget, annál a hőség elleni fokozott verejtékezés következtében a vér be is sűrűsödhet, ami elősegíti a vérrögképződést, a vérrögök pedig az ereket elzárva szívinfarktushoz, stroke-hoz, embóliához vezethetnek. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és a gyógyszerszedés befolyásolja. Hőhullám idején bizonyítottan nő a koraszülés kockázata is, így a várandósok számára is fontos, hogy védekezzenek a forróság ellen – olvashatóak az Origón a közegészségügyi intézet tanácsai.

A napszemüveg és a fényvédő krém is ajánlott. Ilyen erős napsütésben védelem nélkül a normál bőrtípusúak már 15-20 perc alatt leéghetnek, vagyis a kialakult bőrpír még 24 óra elteltével után is látható marad.

Legfontosabb a túlhevülés megakadályozása

A hőségben a legfontosabb a túlhevülés megakadályozása. Ennek egyik módja a bőséges folyadékfogyasztás, legalább napi 2,5-3 liter elfogyasztása. A legjobb szomjoltók az ásványvizek, az édesítetlen teák és a vízzel hígított gyümölcslevek, mint például az almafröccs vagy a paradicsomlé, a kefir és a joghurt. Kerüljük azonban a jéghideg italokat, egyrészt azért, mert könnyen gyomorpanaszokat okozhatnak, másrészt azért, mert szervezet számára csak pluszmunkát jelent, hogy a jéghideg italt a megfelelő hőmérsékletre melegítse.

A hőségben kerüljük a kávét – még akkor is, ha különösen bágyadtnak érezzük magunkat a nagy melegben – és az alkoholt, ugyanis mindkettő vízhajtó hatású. Azt, hogy iszunk-e eleget, megmutatja a vizelet színe: ideális esetben a vizelet világossárga, ha viszont valaki kevés folyadékot fogyaszt, sötét árnyalatú lesz: minél kevesebbet iszunk, annál sötétebb. A test hűtésének legideálisabb módja a napi többszöri fürdőzés vagy zuhany, de nem a jéghideg víz az ideális megoldás. Ha ugyanis a víz túl hideg, a nagy hőmérséklet-különbség tovább terheli a szervezetet, ráadásul egy idő után bekapcsolódik a szervezet fűtőprogramja, és csak még jobban izzadunk.

A forró napokon ezért a langyos vagy enyhén hűvös zuhany a legjobb megoldás. Aki a munkahelyén tartózkodik, és nincs lehetősége óránként beállni a langyos víz alá, tegye hideg víz alá a csuklóját, könyökhajlatát, illetve frissítse fel az arcát, nyakát minél gyakrabban. A hűtőhatás tartósabb, ha a tusolás, mosdás után nem töröljük tökéletesen szárazra magunkat, a párolgó víz ugyanis szintén hűt.

Napszúrás, elnehezült lábak

Ha mégsem sikerült elkerülni a napszúrást, miután árnyékba vonultunk, hűtsük magunkat nedves törülközővel és egy kellemesen hideg itallal. Most is fontos, hogy ne jégpakolást tegyünk a nyakunkra, fejünkre, illetve ne jéghideg itallal kezeljük magunkat, mert a nagy hőmérséklet-különbség ilyenkor is csak pluszterhet ró a keringési rendszerre.

Aki nem tud aludni a hőségben, annak segíthet a lefekvés előtti langyos zuhany, és hanyagoljuk ilyenkor is az alapos törülközést. Mivel éjszakánként akár fél liter izzadság is termelődhet, nem felesleges a könnyű, jól szellőző, jó nedvszívó (például pamut) hálóruha. A hőségben sokan érzik lábukat nehéznek, fájdalmasnak, esetleg duzzadtnak. Ennek hátterében a keringés lelassulása áll. Segít, ha a lábunkat naponta több percre vagy akár egész éjszakára felpolcoljuk.

A kutatások szerint a kellemes meleg már önmagában pozitívan hat a hangulatunkra, és ezt tovább fokozza, ha többet sétálunk, futunk, kertészkedünk, játszunk is a szabadban. A mozgás hatására nő a szerotonin- és az endorfintermelés, erősebbek a kognitív képességeink (nyitottabbak és éberebbek vagyunk), a memóriánk is jobb ilyenkor. A jó idő igazoltan enyhíti a depresszió tüneteit is, ám a kutatások szerint ahhoz, hogy a napsugárzás hangulatjavító hatását megtapasztaljuk, legalább napi 30 percet a szabadban kell tölteni.

Fontos a D-vitamin

Ugyancsak előnyös, hogy a napfény éberebbé tesz bennünket, és ilyenkor jellemzően korábban és könnyebben ébredünk. A több napfény hatására bizonyos típusú alvászavarok enyhülhetnek. Alvásproblémákkal küzdők számára különösen gyógyító hatású lehet néhány nap kempingezés. Már önmagában a séta is pozitívan hat a keringésünkre, immunrendszerünkre, ha ezt ráadásul mezítláb, egyenetlen talajon tesszük, javul a járásbiztonságunk, egyensúlyérzékünk, erősödnek a ritkán használt talpizmaink, szalagjaink, és a tartásunk is javul közben.

Akár a hát- és derékfájás is megszűnhet a sok mezítlábazástól. A nyár a D-vitamin-raktáraink feltöltésének ideje, ehhez csak annyit kell tennünk, hogy naponta sétálunk negyedórát pólóban, rövidnadrágban. A D-vitamin fontos a csontok egészségéhez, erősíti az immunrendszert, és csökkenti többek között a magas vérnyomás, a depresszió, az emlő-, a vastagbél- és a prosztatarák kockázatát is.