A korább közölténél ugyan kisebb mértékben csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a negyedéves bontás szerint az Országos Statisztikai Intézet (INS) felülvizsgált adatai alapján, de a szervezet megerősítette, hogy a román gazdaság technikai recesszióba került. A statisztikai intézet keddi közlése szerint a második negyedévben a román GDP 0,9 százalékkal csökkent az első negyedévhez képest. Korábban az intézet 1 százalékos GDP-zsugorodást közölt.
2014. október 08., 14:472014. október 08., 14:47
Az első negyedévi eredményt is enyhén módosította, az első három hónapban a GDP 0,1 százalékkal csökkent a korábban közölt 0,2 százalékhoz képest a tavalyi utolsó negyedévi eredményhez képest.
A GDP így két egymást követő negyedévben csökkent, ezért van technikai recesszióban a gazdaság. Az idei második negyedévben ugyanakkor a GDP éves szinten 1,2 százalékkal nőtt a kiigazítatlan érték szerint, míg kiigazítva 1,5 százalék volt a bővülés a tavalyi második negyedévhez képest. Az első féléves adatok nem változtak, így a román GDP 2,4 százalékkal nőtt a tavalyi első hat hónaphoz képest a kiigazítatlan érték szerint, a kiigazított érték szerint a növekedés 2,6 százalék volt.
Jobb év volt a vártnál a 2012-es esztendő
A statisztikai intézet ugyanakkor szintén kedden közölte a 2012-es gazdasági növekedés végleges adatát is, amelyet enyhén felfelé módosított. Így a román gazdaság 2012-ben az előző évhez viszonyítva 0,6 százalékkal nőtt a korábban közölt 0,2 százalékkal szemben.
A statisztikai intézet az uniós elvárások szerint 2007-ig visszamenőleg újraszámolta a gazdaság teljesítményét. Az adatok megerősítik, hogy 2008-ig a román gazdaság erőteljesen növekedett – 2007-ben 6,9 százalékkal, 2008-ban 8,5 százalékkal – majd 2009-ben a nemzetközi gazdasági válság hatására 7,1 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. 2010-ben 0,8 százalékkal csökkent, majd 2011-ben a megszorító intézkedések hatására elkezdődött a növekedés.
Abban az évben 1,1 százalékkal teljesített jobban a román gazdaság 2010-hez képest, 2012-ben 0,6 százalékkal nőtt. Tavaly 3,5 százalékkal bővült a GDP, az idén a román kormány 2,5 százalékos növekedéssel számol.
Az IMF csalódott a román gazdaságban
Eközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csökkentette a román gazdaság idei előrejelzését, 2,4 százalékos növekedésre számít a korábbi 2,8 százalékhoz képest. Amint arról korábban írtunk, a Ponta-kormány és az IMF a tavaly év végén 2,2 százalékos idei gazdasági növekedéssel számolt.
Ekkora GDP-bővüléssel számolva készült el a 2014-es román költségvetés-tervezet. Az idei biztató gazdasági előrejelzések hatására júniusban az IMF 2,8 százalékra növelte várakozását. A kormány jelenleg 2,5 százalékos idei GDP-bővülést remél.
Az IMF a kedden közzétett World Economic Outlook (WEO) jelentésben mérsékelte a román gazdasággal kapcsolatos várakozásait, és a román kormány várakozásaihoz igazította előrejelzését. A nemzetközi pénzintézet ugyanakkor nem módosította a jövő évre vonatkozó román gazdasági előrejelzését, így továbbra is 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2015-ben. Tavaly a gazdaság teljesítménye 3,5 százalékkal nőtt.
A magyar GDP-növekedési prognózison eközben javított a washingtoni székhelyű pénzintézet, jelentésében azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2014-ben 2,8 százalékkal, 2015-ben 2,3 százalékkal bővülhet. Az IMF nyáron közzétett országjelentésében még 2 százalékos idei és 1,7 százalékos jövő évi növekedés szerepelt.
Romlottak a világgazdaság kilátásai
Az IMF világgazdasági kilátásokat összegző, most nyilvánosságra hozott World Economic Outlook (WEO) előrejelzése szerint összességében véve romlottak a világgazdaság növekedésének kilátásai: 2014-ben 3,3 százalékos globális GDP-növekedés várható, 2015-ben 3,8 százalékos, de ezek 0,1 százalékponttal, illetve 0,2 százalékponttal elmaradnak a nyári előrejelzéstől.
Az IMF szerint erősödtek a gazdasági növekedést fenyegető kockázatok. Rövidtávon a geopolitikai bizonytalanság és a piaci kockázati felárak megugrása lehet a gond, középtávon a gazdasági stagnálás és a potenciális gazdasági növekedés csökkenésével kell megküzdeni. A kockázatok miatt fontos a gazdasági növekedés erősítése, a fejlett gazdaságú országokban ehhez együttesen kell alkalmazni a monetáris politika eszközeit és fiskális kiigazítást. Bizonyos országokban az infrastrukturális beruházások is segíthetik a növekedést, a strukturális reformokra pedig mindenhol szükség lenne.
A jelentés azt valószínűsíti, hogy kiegyensúlyozatlanul, de folytatódik a világgazdasági növekedés. A fejlett gazdaságú országokban a pénzügyi és a gazdasági válság hatási még mindig beárnyékolják a jövőt, de a fejlődő országok kezdenek hozzászokni a válság előttiekhez képest alacsonyabb növekedési rátákhoz.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
szóljon hozzá!