Mivel az ultrahangvizsgálatnak köszönhetően időben fel lehet fedezni a veleszületett vese-rendellenességeket, a szűrővizsgálat elvégzése kötelessége volna minden várandós anyának.

Csakhogy nem mindenki teszi meg, főként az elmaradottabb, falusi környezetben élők. A veleszületett vesebetegségek közül a leggyakoribbnak a hidronefrózis, azaz a vesemedence-tágulat számít, ami valójában szűkület miatt keletkezik, és a vesemedence kimenetelénél vagy a vesevezetéknek a hólyagba való csatlakozásánál jelentkezik.

Gyakoriságban a vesicoureteralis reflux követi, ami azt jelenti, hogy a húgyvezetékek záró mechanizmusának elégtelensége miatt a vizelet egy része a hólyag összehúzódásakor visszafolyik a húgyvezetékbe vagy a vesemedencébe, ami kitágulhat. Hasonló következménye van az úgynevezett ureterocelének is, ami szintén szűkület miatt okozza a vesemedence tágulatát. „Nem is olyan régen még nem létezett ultrahangos vizsgálat, ezért nagyon sok újszülöttről nem lehetett tudni, milyen betegséggel jön világra.

Sajnos manapság is csak többnyire városon fordul elő, hogy a terhes asszony nőgyógyászati szűrővizsgán essen túl. Nagyon sok vese-rendellenesség ugyanis már az anyaméhben kimutatható. Ha a nőgyó­gyász figyelmezteti az anyukát vagy az újszülöttgyógyászt a csecsemőre leselkedő gondokra, a gyermek időben kerül szakemberhez. Ellenben az ultrahangos szűrővizsgálat kihagyása komoly következménnyel járhat” – figyelmeztet Barabás Annamária marosvásárhelyi gyermekorvos, hozzátéve, hogy az elhanyagolt magzatvizsgálat legsúlyosabb következménye a veseelégtelenség, amit a dialízis, azaz a művesekezelés és a veseátültetés követhet.

Ugyan nem léteznek hivatalos adatok arról, hogy manapság a nőknek hány százaléka veszi igénybe az orvostudomány fejlődését, Szabó Béla nőgyógyász úgy véli, hogy Erdélyben tíz áldott állapotban lévő kismama közül nyolc-kilenc jelentkezik az ultrahangos szűrővizsgálatra. „Ez a nyolc-kilenc, ha nem más, legalább egy állami rendelőbe betér, azonban még mindig ott van a tizedik, aki teljesen elmulasztja a kötelező ellenőrzést. Az ultrahangvizsgálat segítségével számos rendellenességet tudunk felfedezni, azonban minden egyes veleszületett betegséget nem” – magyarázta lapunknak a marosvásárhelyi professzor.

Több évtizedes pályafutása alatt Szabó Béla legalább száz olyan magzattal találkozott, melynél vese-rendellenesség mutatkozott. A csecsemő megmentése érdekében ilyenkor a nőgyógyász-szülész akár hét vagy nyolc hónapos terhes anyánál is beindítja a szülést. A cél addig világra hozni a gyermeket, amíg annak veséje tönkre nem megy teljesen. A további teendőkről általában egy népesebb orvoscsapat dönt.

„Akár műtétre is sor kerülhet. Az operációk általában sikeresek, de vannak olyan veleszületett vese-rendellenességek, amelyeknél nem biztos, hogy el lehet érni a végleges gyógyulást” – mondta el Barabás Annamária, aki minden egyes várandós kismamát arra biztat, ne hanyagolja el saját és főként gyermeke egészségét.