A gyermekek iskolaidőben átlagosan 11 órát ülnek naponta, a mozgáshiányos életmód pedig egészségi problémákhoz, például tartásbeli gondokhoz vezet – mutatott rá Bogdán Mária Emese.
2015. augusztus 06., 19:302015. augusztus 06., 19:30
A csíkszeredai testnevelés szakos tanár azt tanácsolja, hogy a fiatalok minél többet töltsenek a szabadban, és próbáljanak ki minél változatosabb mozgásformákat – erre inkább van idejük a szünidőben, mint a tanórákkal, házi feladatokkal telezsúfolt iskolaidőben.
Három óra mozgás, 11 óra ülés
A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola testnevelés szakos tanárának, Bogdán Mária Emesének nemrég jelent meg Intő szülőknek, nevelőknek című kötete az Ábel kiadó és a Csíkszeredai Kiadóhivatal gondozásában. A kötetben kutatási eredményeket összegez, és saját tapasztalatait foglalja össze pedagógusok, de főként szülők számára a mozgással, testneveléssel, testtartással kapcsolatos tudnivalókról, az iskoláskorban előforduló leggyakoribb tartáshibákról. Kitér több gyakori problémára, így a lúdtalp előfordulására, a nem megfelelő cipő okozta gondokra, arra, hogy milyennek kell lennie a megfelelő iskolai bútorzatnak és az iskolatáskának. A pedagógus a kötetben is foglalkozik a mozgáshiánnyal mint civilizációs ártalommal. Kiszámolta, hogy a jelenlegi oktatási körülmények közepette egy gyermek átlagosan 11 órát ül naponta. Ha a 24 órából leszámoljuk az alvásidőt, az iskolai szüneteket, az iskolába és a hazamenést – persze ha nem kocsival viszik a szülei –, illetve azt, ha elmegy valahová napközben mozogni, edzésre, akkor is 11 óra ülés és három óra mozgás jön ki – részletezte szerkesztőségünknek. Mint rámutatott, ezt kevésbé tudja ellensúlyozni a tantervben szereplő heti két testnevelési óra. Csíkszeredában nagyon jó, hogy bevezette az önkormányzat a szervezett formában zajló korcsolya- és úszásoktatást az iskolai testnevelési órák mellett – emelte ki, ezzel nemcsak megtanulják a gyerekek ezt a két mozgásformát, hanem még egy alkalmat jelent ez a mozgásra.
Változatos mozgásformát!
A testnevelő tanár a vakáció idejére azt tanácsolja a szülőknek és diákoknak, hogy minél többet legyenek a szabad levegőn, és minél változatosabb mozgásformákat végezzenek. Ugyanakkor fontos, hogy csak egy kicsit irányítsák ilyenkor a gyermeket, hogy azt a mozgást választhassa, amelyik neki tetszik. „Ha például még nem tud a gyermek úszni, akkor itt az alkalom arra, hogy megtanulja. Vagy ha már tud úszni, akkor valamelyik úszásnemet tökéletesítheti. Nyolc-tíz napot rá lehet szánni arra, hogy a gyerek egy új, harmonikus mozgásformát megtanuljon. Itt van az alkalom a rendszeres futásra is. Esténként látom, hogy meg vannak telve a futópályák, jó családi program is lehet ez” – hozta fel példaként. Úgy véli, fontos, hogy családi programként szervezzék meg a gyermekek számára a mozgási lehetőséget, mert így az együttlét öröme mellett ez életvitelszerűen épül bele a fiatalok programjába. „Találjanak ki új programokat együtt, vagy csak kiránduljanak, mászkáljon a gyermek erdőben, kalandparkban. El kell csábítani a gyermekeket a tévé, a számítógép elől, például kerékpárral, rollerrel” – hangsúlyozta. Bogdán Mária Emese szerint jóleső látni, hogy Csíkszeredában egyre több fiatal apuka biciklizik gyermekével, gyermekeivel.
Keressenek táborokat!
A pedagógus a különböző táborokat is javasolja, úgy véli, ezek során a közösségekben a gyermekek olyan készségeket fejlesztenek ki, és olyan nevelési újdonságokkal találkoznak, amelyeket a családban nem tudnak megtanulni. Például a táncot is nagyon ajánlja, a tánctáborokat is nagyon hasznosnak tartja. Olvasni kell, de a tanulást, ismétlést nem javasolja a nyári időszakra. Bogdán Mária Emese úgy véli, ki kell használni az időt a mozgásra: „nem különórákra, mert a gyerekek tanév közben annyira meg vannak terhelve a tanulással, különböző felmérésekkel, nagy stresszt okozó vizsgákkal, hogy ez nagyon kimeríti őket. Ne ismételjenek, ne tanuljanak, inkább mozogjanak, hisz jön az ősz, kezdődik az iskola és a terhelés is elölről”.
Minél több mozgásra kell ösztönözni a gyerekeket a vakációban
Ki a levegőre a szünidőben!
A gyermekek iskolaidőben átlagosan 11 órát ülnek naponta, a mozgáshiányos életmód pedig egészségi problémákhoz, például tartásbeli gondokhoz vezet – mutatott rá Bogdán Mária Emese (portrénkon). A csíkszeredai testnevelés szakos tanár azt tanácsolja, hogy a fiatalok minél többet töltsenek a szabadban, és próbáljanak ki minél változatosabb mozgásformákat – erre inkább van idejük a szünidőben, mint a tanórákkal, házi feladatokkal telezsúfolt iskolaidőben.
Három óra mozgás, 11 óra ülés
A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola testnevelés szakos tanárának, Bogdán Mária Emesének nemrég jelent meg Intő szülőknek, nevelőknek című kötete az Ábel kiadó és a Csíkszeredai Kiadóhivatal gondozásában. A kötetben kutatási eredményeket összegez, és saját tapasztalatait foglalja össze pedagógusok, de főként szülők számára a mozgással, testneveléssel, testtartással kapcsolatos tudnivalókról, az iskoláskorban előforduló leggyakoribb tartáshibákról. Kitér több gyakori problémára, így a lúdtalp előfordulására, a nem megfelelő cipő okozta gondokra, arra, hogy milyennek kell lennie a megfelelő iskolai bútorzatnak és az iskolatáskának. A pedagógus a kötetben is foglalkozik a mozgáshiánnyal mint civilizációs ártalommal. Kiszámolta, hogy a jelenlegi oktatási körülmények közepette egy gyermek átlagosan 11 órát ül naponta. Ha a 24 órából leszámoljuk az alvásidőt, az iskolai szüneteket, az iskolába és a hazamenést – persze ha nem kocsival viszik a szülei –, illetve azt, ha elmegy valahová napközben mozogni, edzésre, akkor is 11 óra ülés és három óra mozgás jön ki – részletezte szerkesztőségünknek. Mint rámutatott, ezt kevésbé tudja ellensúlyozni a tantervben szereplő heti két testnevelési óra. Csíkszeredában nagyon jó, hogy bevezette az önkormányzat a szervezett formában zajló korcsolya- és úszásoktatást az iskolai testnevelési órák mellett – emelte ki, ezzel nemcsak megtanulják a gyerekek ezt a két mozgásformát, hanem még egy alkalmat jelent ez a mozgásra.
Változatos mozgásformát!
A testnevelő tanár a vakáció idejére azt tanácsolja a szülőknek és diákoknak, hogy minél többet legyenek a szabad levegőn, és minél változatosabb mozgásformákat végezzenek. Ugyanakkor fontos, hogy csak egy kicsit irányítsák ilyenkor a gyermeket, hogy azt a mozgást választhassa, amelyik neki tetszik. „Ha például még nem tud a gyermek úszni, akkor itt az alkalom arra, hogy megtanulja. Vagy ha már tud úszni, akkor valamelyik úszásnemet tökéletesítheti. Nyolc-tíz napot rá lehet szánni arra, hogy a gyerek egy új, harmonikus mozgásformát megtanuljon. Itt van az alkalom a rendszeres futásra is. Esténként látom, hogy meg vannak telve a futópályák, jó családi program is lehet ez” – hozta fel példaként. Úgy véli, fontos, hogy családi programként szervezzék meg a gyermekek számára a mozgási lehetőséget, mert így az együttlét öröme mellett ez életvitelszerűen épül bele a fiatalok programjába. „Találjanak ki új programokat együtt, vagy csak kiránduljanak, mászkáljon a gyermek erdőben, kalandparkban. El kell csábítani a gyermekeket a tévé, a számítógép elől, például kerékpárral, rollerrel” – hangsúlyozta. Bogdán Mária Emese szerint jóleső látni, hogy Csíkszeredában egyre több fiatal apuka biciklizik gyermekével, gyermekeivel.
Keressenek táborokat!
A pedagógus a különböző táborokat is javasolja, úgy véli, ezek során a közösségekben a gyermekek olyan készségeket fejlesztenek ki, és olyan nevelési újdonságokkal találkoznak, amelyeket a családban nem tudnak megtanulni. Például a táncot is nagyon ajánlja, a tánctáborokat is nagyon hasznosnak tartja. Olvasni kell, de a tanulást, ismétlést nem javasolja a nyári időszakra. Bogdán Mária Emese úgy véli, ki kell használni az időt a mozgásra: „nem különórákra, mert a gyerekek tanév közben annyira meg vannak terhelve a tanulással, különböző felmérésekkel, nagy stresszt okozó vizsgákkal, hogy ez nagyon kimeríti őket. Ne ismételjenek, ne tanuljanak, inkább mozogjanak, hisz jön az ősz, kezdődik az iskola és a terhelés is elölről”. n R. Kiss Edit
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!