Fotó: MTI
A migránsok körében egyelőre nem találtak olyan betegségeket, amelyek a magyar lakosságot veszélyeztetnék, de óvatosságra int a magyarországi tisztifőorvos.
2015. szeptember 19., 13:322015. szeptember 19., 13:32
2015. szeptember 19., 20:122015. szeptember 19., 20:12
Paller Judit az M1 aktuális csatorna egyik műsorában azt mondta, járványügyi kockázatot jelent a megnövekedett migráció, de leginkább az egymás közötti érintkezés miatt alakulnak ki megbetegedések, ezek jellemzően a hányásos, hasmenéses fertőzések, és a hűvösebb idő beköszöntével jellemzőbb lesz a felső légúti megbetegedés is.
A szakember hozzátette: a migránsok által használt területeken nincs megfelelő infrastruktúra, ezeken a helyeken több napig életvitelszerűen élnek, ennek minden következményével. Ezek a körülmények is okozzák például a belső fertőzéseket. Kiemelte ugyanakkor, hogy a befogadóállomásokon megfelelőek a higiénés feltételek.
Paller Judit úgy vélte, a megnövekedett migráció miatt járványügyi kockázat van, de ezt a hatóság megfelelően kezeli. Kiemelte, a migránsok által hátrahagyott hulladékokhoz – például szennyezett ruhanemű, étel és egyéb használati tárgy – csak gumikesztyűben szabad nyúlni vagy az erre szakosodott hulladékbegyűjtő vállalatokra kell hagyni a szemét összeszedését. Paller Judit kiemelte, a migránsok között dolgozó orvosokkal napi kapcsolatban áll a területileg illetékes tisztifőorvos, és az Országos Tisztiorvosi Hivatal naponta küld jelentést az egészségügyi államtitkárságnak.
Az elmúlt egy hét tapasztalatáról Paller Judit azt mondta, leginkább a hátrahagyott szemét okoz gondot, de nem nőtt meg különösebben a migránsok között a megbetegedések száma, viszont kerültek már kórházba fertőző betegségekkel. A legtöbb esetben a kórházban sem várják meg a kezelés végét, saját felelősségre hagyják el az intézményt.
Találtak már hepatitisA vírussal fertőzött kisgyereket és tbc-gyanús beteget is - tette hozzá. Ha netán járvány alakulna ki, akkor lenne beavatkozási lehetősége a tisztifőorvosnak: korlátozhatja például a migránsok mozgását, karantént rendelhet el. Erre azonban – emelte ki Paller Judit – jelenleg nincs indok.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!