Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 19-én elérkezett a globális túlfogyasztás napja: 2014-ben alig több mint nyolc hónap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson.
2014. augusztus 24., 13:382014. augusztus 24., 13:38
Az adatok szerint az év hátralévő része már a „vörös tartományban” telik, azaz az emberiség túlfogyasztja a bolygó erőforrásait – közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarországi szervezete az MTI-vel.
A Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el, illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát. Ezt úgy mérik, hogy a Föld biológiai kapacitását elosztják az emberiség ökológiai lábnyomával, és ezt a hányadost megszorozzák az év napjainak számával.
Ez alapján az emberi fogyasztás idén augusztus 19-én érte el azt a szintet, amit a Föld még képes lenne újratermelni. A globális túlfogyasztás napja 2000 óta egyre előrébb araszol, hiszen az ezredfordulón még október elején lépett át a Föld lakossága a túlfogyasztás tartományába.
A túlnépesedéssel párhuzamosan az energia és a természeti erőforrások felhasználása is egyre nagyobb méreteket ölt: 1961 óta megduplázódott az energiafelhasználás, az 1970-es évek óta pedig folyamatosan több természeti erőforrást használnak fel az emberek, mint amennyit a Föld hosszú távon képes újratermelni, jelenleg egy év alatt annyit, amennyit a bolygó másfélszerese lenne képes újra előállítani.
A legsúlyosabb problémát a káros anyagok okozzák, ugyanis az ökológiai lábnyom felét a szén-dioxid gyorsan növekvő kibocsátása adja. Ez a szennyezés tehető felelőssé az üvegházhatás kialakulásáért, és nagy a szerepe a szélsőséges időjárás általánossá válásában és az éghajlatváltozásban is.
A kibocsátott szén-dioxid mennyiségének mérséklésével jó eséllyel csökkenne az emberiség ökológiai lábnyoma, fenntarthatóbbá válna a Föld, és a klímaváltozás megfékezésének érdekében is nagy eredményeket lehetne elérni ezen a területen. A WWF a jövő hónapban teszi közzé kétéves jelentését a legveszélyeztetettebb fajok helyzetéről. Ebben kitérnek a bolygó állapotára és az emberi tevékenység okozta hatásokra is.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!