A csecsemőkben annak következtében alakul ki a mélységtől való félelem, hogy tapasztalatokat szereznek a környezetükhöz viszonyított mozgásukról – derült ki a Psychological Science szakfolyóiratban nemrég megjelent kutatási eredményekből.
2015. július 04., 16:002015. július 04., 16:00
A szakadékok és meredek, veszélyes helyek elkerülése létfontosságú az ember túléléséhez, a csecsemők eleinte mégsem mutatnak félelmet a mélységtől – írja a Medipress.hu. Amikor a babák mászni kezdenek, túlkúsznak az ágy és a pelenkázó peremén, sőt még a lépcsők szélén is.
A kutatások azt mutatják, hogy amikor a csecsemőket egy üvegasztalra helyezik, ami alatt látják a mélységet, nem félnek tőle, inkább lenyűgözi őket az eléjük táruló látvány. Csak sokkal később, körülbelül 9 hónapos korban kezdenek félni, és kezdik kerülni a mélységet.
A berkeley-i Kalifornia Egyetem pszichológusai, Audun Dahl, Joseph Campos, David Anderson és Ichiro Uchiyama azonban úgy vélik, hogy ezért a változásért nem az esések megtapasztalása felelős, és nem is a mélység észlelésének fejlődése. A szakértők szerint a mélységtől való félelem kialakulásának kulcsát a mozgáskoordinációs (lokomotoros) tapasztalat jelenti.
Kísérletük során az egyik csoport csecsemőt megtanították motoros babagokarttal közlekedni, így mozgáskoordinációs tapasztalatokat szerezhettek, míg a másik csoport nem részesült ilyen oktatásban. A kísérletben részt vevő csecsemők egyike sem kezdett még el mászni. Az adatok azt mutatták, hogy a babagokartot használó csecsemők a pulzusszám árulkodó növekedését mutatták olyan esetekben, amikor virtuális mélységekhez értek, ami arra utal, hogy féltek a mélységtől.
A kontrollcsoportban viszont nem tapasztaltak ilyen pulzusszám-növekedést. Mi alakítja ki a mozgáskoordinációs tapasztalatban az óvatosságot? A kutatás azt mutatta, hogy a csecsemők a lokomotoros tapasztalatok megszerzésével jobban támaszkodnak arra a vizuális információra, hogy hogyan szabályozza mozgásukat az őket körülvevő környezet. Egy meredély szélén azonban ez az információ elveszik, ami óvatosságra-félelemre készteti a lokomotoros tevékenységet végző csecsemőket (és felnőtteket).
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
szóljon hozzá!