Fotó: Biró István
Három romániai közül kettő rendelkezik valamilyen fotógéppel: ez a szám azóta növekedett meg, amióta a Facebook, Instagram nálunk is rohamosan teret hódít, és az emberek egyre több fotót töltenek fel az internetes felületekre.
2016. január 16., 16:292016. január 16., 16:29
Az utóbbi évben a fotógépek eladása 15 százalékkal növekedett Romániában, és lassan eléri az évi 50 millió eurót – olvasható a Digi 24 hírportálon. Legyen szó fényképezőgépről, okostelefonról vagy videokameráról, a technika fejlődésének köszönhetően egyre többen szeretnék megörökíteni mindennapjaikat és ünnepi pillanataikat, a képek pedig azonnal megszerkeszthetőek, és egy kattintással feltölthetőek a világhálóra. A számadatok azt mutatják, hogy a romániai lakosság körében egyre kedveltebb a fotózás.
Vladimir Chetroiu fotózási-videózási tanácsadó elmondta, míg tavaly 15 százalékkal nőtt a fotógépek eladása az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ez a szám előreláthatólag 20 százalékra fog növekedni idén. A romániaiak átlagosan 150 és 500 euró közötti áron vásárolnak fotógépeket, és a minőségi képeket készítő okostelefonok eladása ennek egyre nagyobb százalékát teszi ki. Ana Măreşescu, egy fotós rendezvényeket szervező szakember elmondta, míg 2012-ben a fotózók 90 százaléka férfi volt, a nemek szerinti megoszlás ugyancsak megváltozott: idén már a fényképezők 50 százaléka nő.
A tavalyi év nyereségesnek bizonyult a fotók kinyomtatásával foglalkozó cégek számára is, és úgy tűnik, hogy a lapozgatható, papíralapú fotóalbumok divatja reneszánszát éli. Az egyik nyomtatással foglalkozó bukaresti vállalkozás vezetője úgy nyilatkozott, 2015-ben kétszer annyi megrendelést kaptak, mint egy évvel korábban, és egyre növekszik azok száma, akik telefonjukkal készített képeket szeretnének kinyomtatni. Ugyanakkor természetesen sokak számára az online felület marad a „fotóalbum”.
A szelfi a lélek tükre
Az, hogy lassan minden mozdulatunkról kattintunk egy képet, a szakembereket is foglalkoztatni kezdte. Pszichológusok egy csoportja azt próbálta feltérképezni, hogy van-e valamilyen kapcsolat a szelfik posztolása, azok szerkesztése és bizonyos személyiségjegyek, konkrétan a sötét hármasnak is nevezett narcizmus, a pszichopátia és a machiavellizmus között – olvasható a Vs.hu-n.
Az ezer, 18 és 40 év közötti férfi körében végzett felmérés szerint azok között, akik sok szelfit posztolnak, magasabb a narcisztikus – azaz szélsőségesen önimádó és önközpontú – személyiségek száma, de jellemzőbbek a pszichopata vonásokat mutató egyéniségek is, vagyis akik hajlamosak impulzívan, de empátia nélkül viselkedni embertársaikkal. Ám míg a narcisztikusok komoly figyelmet fordítanak arra, hogy jól is nézzenek ki a képeken, a pszichopatákat ugyanez hidegen hagyja. A machiavellizmus, vagyis a mások öncélú manipulálására való hajlam és a szelfizés között nem találtak kapcsolatot a kutatók.
Más pszichológusok szerint a szelfik páratlan lehetőséget nyújtanak arra, hogy idejében észre lehessen venni a tinik segélykiáltásait. Sok fiatal ugyanis az önportrék segítségével próbálja felhívni magára a figyelmet, ha a való életben erre képtelen. A képek részleteiből – mint a helyszín, a ruha vagy a póz – egy avatott szem sok mindent kiolvashat, amit az esetenként súlyos problémákkal küzdő fiatal nem tud vagy nem akar megfogalmazni.
Hiúság és önismeret
Mivel alapvető lelki funkciók működését látják bennük, a legtöbb pszichológus igen elfogadónak mutatkozik a szelfikkel kapcsolatban. Dr. Dara Greenwood, a New York-i Vassar College szociálpszichológusa szerint nem szabad összekeverni a szelfizést a hiúsággal, hiszen a szelfit a legtöbb fiatal tulajdonképpen önmaga megismerésére használja.
A fejlődéspszichológia egyik alapvetése, hogy az önmagunkról alkotott kép kialakulásában döntő szerepet játszik, hogy mások milyennek látnak minket. A szelfi az internet segítségével ezt a szociális tükröt akár több millió emberre is kiterjesztheti. Nem véletlen, hogy egyre népszerűbbek az olyan fórumok, mint a Reddit Am I Ugly? (Ronda vagyok?) oldala, ahol a látogatók kedvesen, de őszintén elmondhatják egymás külsejéről a véleményüket. Ezzel együtt természetesen szép számmal akadnak olyanok is, akik csupán a hiúságukat legyezgetik a képekkel.
Bár a legtöbben nem születtek művésznek, mindenkiben megvan az önkifejezésre való igény. Sokaknak a legkézenfekvőbb eszköz az okostelefon, melynek segítségével pár kattintással világgá kürtölhetik, hogy kinek tartják magukat valójában – legyen az egy lány, aki csak a szobájában szupermodell, vagy egy srác, aki hátizsákkal járja be a világot. A közösségi média térhódításával ráadásul mindenki akarva-akaratlanul építgeti a saját „brandjét” – ahogy megválogatjuk, mit teszünk ki a profilunkra, egy szerkesztett képet alakítunk ki magunkról, amely vagy megfelel a valóságnak, vagy nem. A legtöbben természetesen szeretnének minél nagyobb kontrollal rendelkezni afelett, hogy milyen képek készülnek róluk, és akinek nem áll módjában mindenhova egy profi fotóst hurcolni magával, annak marad a szelfi.
Akik egész nap szelfiznek
Nem mellékes az sem, hogy a nagy figyelemnek köszönhetően bárki celebnek képzelheti magát, arról nem is beszélve, hogy nem egy celeb van, aki a szelfiknek (is) köszönheti a hírnevét. Azáltal, hogy valaki az élete minden egyes részletét közzéteszi az interneten, lényegében a főszereplője lehet a saját valóságshow-jának.
Pamela Rutledge, a kaliforniai Fielding Egyetem professzora szerint a hangsúly a szelfi esetében a mértékletességen van. Ha valaki egész álló nap csak azon töri a fejét, hogy milyen szelfit csináljon – és teljesen kikészül, ha nem sikerül vele elég like-ot besöpörnie –, akkor érdemes lefuttatni egy önelemzést, hogy mi is a célja valójában a szelfikkel. Rutlidge szerint a túlzásba vitt szelfizés nem betegség, hanem tünet – rámutathat, hogy olyan problémáink lapulnak a mélyben, amelyekkel érdemes komolyan foglalkozni. Az viszont biztos, hogy a kiváltó ok nem fog elmúlni attól, hogy kitapétázzuk az arcunkkal az internetet.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!