Általában aggódva figyelik a szülők, hogy gyermekük mikor válik önállóvá a szobatisztaság tekintetében, latolgatják, hogy a szomszéd család, az ismerősök gyereke már szobatiszta, a sajátjuk pedig miért nem az még.
2014. november 22., 14:402014. november 22., 14:40
A vélemények megoszlanak, de egy biztos: sosem a szülő, hanem a gyerek dobja el a pelenkát akkor, amikor úgy érzi, elég érett rá. Tudomásul kell vennünk, hogy a szobatisztaság folyamatosan alakul ki, a testi fejlődés nyomán és hatására. Először a nappali, később az éjszakai is. Ez is képesség, melynek birtokában a kisgyermek már tud „visszatartani”, tudja irányítani, ellenőrizni testi szükségleteit. Tehát nem érdemes siettetni a dolgot, még ha ezer érvünk is lenne mellette.
A cél eléréséhez több készségnek kell megjelennie: a kicsinek fel kell ismernie, amikor pisil vagy kakil, meg kell tanulnia a szavakat, amelyekkel ezt jelezni tudja – ez másfél-két éves kor előtt ritkán fordul elő. Előre éreznie kell az ingert, hogy odaérjen a bilihez, ami két és fél éves kor előtt nem jellemző. Minden gyerek más tempóban esik át a nagy „bilikalandon”.
Van, akinél néhány napot tart, más hosszú hónapokig szokja a popsi szabadságát. Az a szülő, aki a gyermek erre való érettsége előtt kezdi el a „szoktatást”, egyáltalán nem biztos, hogy hamarabb eléri a célját, mint az, aki kivárja az erre alkalmas életkort.
A megfelelő időszak elérkezésére több fontos jel is utal: a gyermeket zavarja a piszkos pelenka, és kéri, hogy cseréljék ki, érdeklődik a vécézés iránt, utánozza a felnőtteket ebben (is), szeretne pelus helyett bugyit viselni, azaz szobatiszta akar lenni, kezdi maga is elrakni ruháit, játékait, megtanulni, hogy mindennek megvan a helye, a „meg tudom csinálni” viszszatérő szófordulattá válik.
Amint a felsorolt jelek nagy részét felfedezzük gyermekünk viselkedésében, elégítsük ki kíváncsiságát, és megpróbálhatjuk tartósan levenni a pelenkát róla. A szobatisztaság kialakulásakor hidegvérre van szükség. Tilos indulatosan, erőszakkal, büntetéssel, megszégyenítéssel próbálkozni, hiszen a félelem, a szorongás minden szempontból visszafogja a fejlődést.
A szégyen és a görcsös elvárás nyomásként nehezedik a gyerekre. A félelemből adódó reakció értetlenséget eredményezhet a gyerekben, aki válaszul szorongást fog érezni. A legfontosabb, hogy a szülő megértse és támogassa a gyerek fejlődését, aminek a legfontosabb jellemzője a fokozatosság.
Érdemes odafigyelni arra is, hogy a túlzott dicséret, lelkendezés és a bilizés körüli túlzott aktivitás sem tesz jót a folyamatnak, hiszen a gyerek könnyen rátanul: „pisivel, kakival mozgósíthatom, jutalmazhatom, irányíthatom a szülőt, ha nem pisilek-kakilok, azzal pedig büntetem”.
Kádár Enikő pszichológus
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!