Az óvodában a gyermekek azt mondják autista társukra, hogy furcsa. A játszótéren csodálkoznak, hogy miért ragaszkodik olyan nagyon az otthonról hozott lapátjához, és miért ordít, ha valaki közeledni mer hozzá.
2015. március 21., 11:512015. március 21., 11:51
A szülők látják, hogy az ő csemetéjük kicsit más, de abban reménykednek, kinövi. Marosvásárhely nyolc óvodájában végeztek felmérést, amely során a 361 gyermekből 16-nál észleltek autisztikus spektrumzavarra utaló viselkedést.
Az autizmus tünetei
A szakirodalom szerint az autizmus fejlődési zavar, amely elsősorban három területen okoz jellegzetes tüneteket: a kommunikációban, a társas kapcsolatokban és a rugalmas viselkedésszervezésben. Az autizmus tipikus esetéről akkor beszélhetünk, ha e három terület sérülése egyértelműen azonosítható, és a tünetek már igen korán, hároméves kor előtt jelentkeztek. Mivel mindhárom készségcsoport meghatározó a körülöttünk lévő világ megértésében, a hatékony alkalmazkodásban, így az élet szinte minden területén megjelenhetnek nehézségek.
Az autizmust nem okozhatja nevelési hiba, hiszen veleszületett – legnagyobb részt genetikailag meghatározott – agyi funkciózavar következményéről van szó. Az autizmussal élő gyermek számára a beszéd, az emberek viselkedése, a környezet változása többnyire érthetetlen, nehezen követhető, kiszámíthatatlan. Az elmúlt években végzett tanulmányok megerősítik a szakemberek azon véleményét, hogy száz emberből legalább egynél kimutatható az autisztikus spektrumzavarra utaló viselkedés, ám az esetek nagy többségét nem diagnosztizálják.
Együttműködés a beilleszkedésért
A marosvásárhelyi Alpha Transilvană Alapítvány 2013-ban nyerte meg az ACCES elnevezésű pályázatát, amelynek keretében két év alatt megpróbált egy hálózatot kiépíteni az autisztikus spektrumzavarral élő gyermekek beilleszkedéséért felelős személyek, intézmények között. A program keretében három célcsoportot szólítottak meg: a szakembereket, akik a fejlődési zavarral élő gyerekekkel foglalkoznak, az oktatásban dolgozókat, akik munkájuk során találkoznak az autizmussal élő gyerekekkel és a szülőket, akik kellő tájékoztatás hiányában sokszor szégyenlik szakemberhez vinni gyermekeiket, s így elszalasztják a fejlesztésben rejlő óriási lehetőségeket.
Vargancsik Iringó programfelelős elmondta, hogy munkájuk során nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak. „Az oktatási intézményekben dolgozó szakemberek nagyon nyitottak és érdeklődőek voltak. Harminc személynek hirdettünk egy továbbképzést, és ötvenen jelentkeztek, szinte valamennyien találkoztak már autista gyermekekkel, többnek óvodai csoportjában, iskolai osztályában is volt ilyen gyerek. A képzésen megtanulhatták, hogy hogyan közelítsenek ezekhez a gyermekekhez, hogyan segítsék őket a fejlődésben és milyen módszereket alkalmazzanak, hogy minél jobban be tudják illeszteni a csoportba” – fejtette ki.
Fejlesztéssel jó eredmények érhetőek el
A Maros Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság adatai szerint a megyében húsz autista gyermek egészségesekkel közösen alakított óvodai, iskolai csoportba jár, míg 66 a speciális oktatási intézmény (az úgynevezett kisegítő iskola) diákja. Az ACCES program keretében Marosvásárhely nyolc óvodájában végeztek felmérést, és a kicsik 4,43 százalékánál találtak autisztikus zavarra utaló viselkedést.
Mint Vargancsik Iringó elmondta, sajnálatos módon csak hat kisgyermek szülei tartották fontosnak további felmérésre vinni gyermeküket, hogy meggyőződjenek arról, hogy a szakemberek gyanúja beigazolódik-e vagy sem. Az Alpha Transilvană Alapítványnál többnapos felmérést végeznek, amelyhez természetesen társulnia kell a szakorvos diagnózisának is. A pontos diagnózis esetében el lehet kezdeni a fejlesztést, amellyel legtöbb esetben igen jó eredményeket lehet elérni.
Az ACCES program célja az volt, hogy egy hálózatot, kapcsolatot alakítson ki a szakemberek és az autista gyermekeket nevelő szülők között, lehetőséget biztosítson a gyors és hatékony segítségnyújtásra, az együttműködésre. Vargancsik Iringó szerint ha nem is tökéletes még a célul kitűzött hálózati rendszer, de kiépültek azok a pillérek, amelyekre építeni lehet. A képzések és felmérések mellett létrehoztak egy honlapot is, amelyen sok hasznos tudnivalót találhatnak az érdeklődők.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!