A pihentető alvás legalább olyan fontos az egészséges fejlődés szempontjából, mint az evés, mozgás. Ha a gyerekek nem alszanak eleget, nyűgösek, hisztisek lesznek, nehéz bánni velük. A legtöbb szülő a fáradtságtól vagy kíméletből akár órákig is hagyja, hogy az esti szertartás elhúzódjon, de ez nemhogy segítene, inkább időt ad a gyerekeknek arra, hogy újra felpörögjenek.
Legyünk következetesek

Van, amikor nem elég fáradt a gyerek. Különösen télen jellemző, hogy délután nagyot alszik a kicsi, aztán az estét bent tölti, ezért nem fárad el igazán. Segíthet, ha estefelé még kivisszük egy sétára, 20-30 perc a friss levegőn már jobban elálmosít. A bölcsődébe/óvodába járó gyerekeknél fordul elő, hogy „be akarják pótolni”, ami napközben kimarad: nappal jó gyerekek az oviban, este viszont tombolnak, a végletekig kihasználják az otthoni lazább légkört. Ilyenkor különösen fontos, hogy minden este legyen olyan időszak, amikor csak vele játszanak, azonban érdemes odafigyelni lefekvésnél, hogy legyünk következetesek, ne győzzük meg magunkat arról, hogy „szegény egész nap óvodában van, valamikor neki is élnie kell”. Minél inkább érzi, hogy a szülőnek kételyei, lelkiismeret-furdalása van a bölcsi/ovi miatt, annál inkább megpróbálja majd lazítani a szabályokat.

Vacsorázzunk együtt, és ne a tévé előtt

Beszélgessünk vacsora közben. A hétköznapi rohanásban a közös vacsora az, ahol a család minden tagja kap egy kis figyelmet, és lehetőség van arra, hogy elmeséljük, kivel mi történt aznap. A vacsora, fürdés, mesemondás megkönnyíti az ébrenlétből az alvásba, a szülőkkel való együttlétből a magányba való átmenetet. Ráadásul ez az idő egy különleges családi együttlét lehetőségét is nyújtja. Ha azonban a lefekvés szokásos menetének a tévénézés is része, a közös beszélgetés, a családtagok közvetlen kommunikációja gyakran elhalványul.

Már az egészen kicsi gyerekeknél is előfordul, hogy a délutáni alvás helyett inkább rajzfilmet akarnak nézni. Ez veszekedéshez, dührohamokhoz vezet, ami miatt azután az alvás is nyugtalanná válik. A lefekvés miatti aggodalom, sírás, éjszakai felriadás mind-mind a megnövekedett szorongás következményei. Ezek a nehézségek súlyosbodhatnak, ha a gyerek harsány, félelmetes, megrázó műsorokat néz a televízióban, még akkor is, ha ezt a délelőtt folyamán tette.

Meghitt családi hangulat és szokások

Törekedjünk arra, hogy otthonos, melegséget árasztó hangulatot teremtsünk esténként. Ahhoz, hogy az ágyba bújás, az elalvás könnyen menjen, határozottan kézben kell tartanunk a dolgokat, rugalmasan és sok-sok szeretettel. Ez pedig segít a gyereknek elfogadni, hogy utána az alvás közeledte egy megszokott, kellemes folyamat. Különösen a másfél-két ves kor közötti időszak alkalmas a megfelelő szokások kialakítására, ilyenkor egyébként is szeretik a rutinszerű cselekvéseket, ezért érdemes kialakítani egy állandó alvás körüli rendszert, amiben ő is szerepet kap (tehát nem passzívan vesz benne részt, szülő öltözteti, stb., hanem pl. a gyerek választ mesekönyvet, ő kapcsolja le a villanyt, elrendezgeti az ágyában a macikat, puszit ad apának, stb.), akkor azt élvezni fogja, és később is ragaszkodik majd hozzá.

A meseolvasás, az összebújás, simogatás elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyerek álomba tudjon merülni. Az elalváshoz nyugalomra, befelé fordulásra van szükség: így tud a kicsi ellazulni, kikapcsolni, kizárni a külvilágot. Ezt – vagyis a külvilág kizárásának képességét – tanulnia kell. Ha viszont azt érzi, hogy a szülő mindenáron el akarja altatni, túl akar lenni az egészen, akkor ő is feszültebb lesz, és bármit tesz a szülő, nem fog tudni az elalváshoz szükséges ellazult állapotba kerülni. Az este legyen nyugodt, hangulatos, amikor már nem rohanunk sehová, amikor van időnk egymásra, az összebújás, a lassú tempó pedig a kényelmes, csendes este része.

A szerző pszichológus