– Táplálkozási szakemberek hang­súlyozzák a reggeli fontosságát, különösen a gyermekek esetében. Miért fontos, hogy ne üres gyomorral üljenek be a diákok órára?

– Éjszaka a szervezet takarékon működik, ilyenkor csökken a vérnyomás, lassul a keringés, a légzésműködés, a gyomor-bélrendszer működése, és reggel alacsonyabb a vércukorszintünk is. Ha reggelizünk, akkor máris nem a tartalék energiakészletünkből kell gazdálkodnunk, hanem biztosítjuk szervezetünk számára a nap indításához szükséges energiát, az agyműködéshez nélkülözhetetlen glükózt, így jobban tudunk koncentrálni az előttünk álló feladatokra. Ha nem reggelizik a gyermek, az iskolában még álmos, éhes, türelmetlen lesz, nehezebben tud figyelni, feladatot megoldani.

– Iskolakezdés után rendszerint elkezdődik a náthaszezon is. Hogyan lehet erre felkészülni, védekezni ellene?

– Ősz elején inkább az úgynevezett meghűléses megbetegedések jellemzők, mivel lehűl a hőmérséklet, és ez kedvez egyes vírusok elszaporodásának, ugyanakkor a hideg hatására a nyálkahártyák érzékenyebbek, sérülékenyebbek, így könnyen kialakul az orrfolyással, tüsszögéssel, köhögéssel járó megbetegedés. Védekezni a higiéniai szabályok betartásával lehet: a rendszeres, alapos kézmosással, zsebkendő használatával, a zsúfolt környezet elkerülésével. A réteges öltözködés is fontos tényező, valamint a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás, a szabad levegőn való mozgás, a megfelelő mennyiségű alvás – ezek mind erősítik a szervezet ellenállóképességét.

– Ajánlott-e ilyenkor a vitaminkúra a gyereknek? Ha igen, milyen vitaminok ajánlottak?

– Iskolakezdés utánra nem javasolnék vitaminkúrát, hiszen a nyári szezonális zöldség- és gyümölcsfogyasztással elméletileg a szervezet vitaminkészletének rendben kellene lennie. Mivel a napsütéses órák száma csökken, és a gyerekek egyre kevesebb időt töltenek a szabad levegőn, javasolnám a D-vitamin használatát ősztől tavaszig, kicsiknek csepp, nagyobbaknak tabletta formájában. Ez azon kívül, hogy a csontozat fejlődését segíti, az immunrendszerre is jó hatást gyakorol.

Az immunrendszer erősítésére ma már nagyon sok készítmény kapható, véleményem szerint azonban nem kell túlzásokba esni, fontos ezen készítmények kúraszerű és nem állandó jellegű használata, kiválasztásuk előtt pedig érdemes tanácsot kérni szakembertől. Ugyanis a vitaminok nagy része vízben oldódó, ezért a napi szükségletet meghaladó mennyiség kiválasztódik, kiürül a szervezetből, nem raktározódik. Ugyanakkor ha valaki nem kúraszerűen, hanem hosszú ideig állandóan használja őket, annak káros következménye is lehet, például a hosszú ideig nagy dózisban szedett C-vitamin esetén könnyen vesekőképződéssel találjuk szemben magunkat.

– A kézmosás fontosságáról sokat beszélünk, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy sokan mellőzik, pedig a betegségek megelőzésében nagy szerepe lenne.

– Véleményem szerint a nevelés, a példamutatás a lényeg. Ha a szülő pici korától megszoktatja a gyermeket és példával is mutatja, hogy minden étkezés előtt, vécéhasználat után, illetve ha kintről hazamegyünk, kezet kell mosni, akkor az a gyermek szokásává válik, és később nem lesz baj.

– Mit kell tenni, ha megbetegszik a gyerek? Mikor kell otthon tartani?

– Jó kérdés. Egy szülő ismeri a gyermekét, általában már a konkrét tünetek megjelenése előtt látja, ha valami készülődik. Ha csak különálló tünetek jelentkeznek, vagy néhány enyhe tünet, de nem rossz a gyermek állapota, akkor elég a pihenés és tüneti kezelés. Tehát ha csak egy kicsit köhög a gyermek, de jól eszik, jól alszik, jó a kedve, jó az állapota, akkor elég a köhögéscsillapítók vagy köptetők használata a köhögés formájának függvényében.

Ha orrfolyással állunk szemben, kérdés, milyen jellegű, mennyiségű, hogy tud-e enni, aludni a gyermek. Ha ez enyhe lefolyású, akkor elégséges lehet a sóoldatos orrtisztítás. Nagyon fontosnak tartom az orrjáratok tisztán tartását, mert így kivédhetjük egy középfülgyulladás kialakulását vagy az orrmandula gyulladását. A láz fontos tünet. Sokszor gyanakodva néznek a szülők, mikor mondom, hogy szeretem a lázas gyermeket. A láz jó, azt jelenti, hogy a szervezet „harcos katonái\" munkába álltak és próbálják semlegesíteni a kórokozót.

Ma már a lázcsillapítás módja is változik: ha a gyermek állapota jó, nem kell egyből nekiugrani a lázcsillapítással, inkább pihenjen, igyon sok folyadékot, és figyeljük. Ha 39 Celsius-fok fölé megy a hőmérséklete, akkor adjunk lázcsillapítót, de ha nem múlik el teljesen a láz a gyógyszeradás után, akkor se essünk kétségbe, ha legalább egy fokot csökken, az elégséges, nem kell újabb adag lázcsillapítót adni.

Megpróbálható a paracetamol- és ibuprofentartalmú lázcsillapítók használata felváltva, így sem a májat, sem a vesét nem terheljük túl. Ha a gyógyszerek nem segítenek, akkor megpróbálhatjuk a langyos hűtőfürdőt. Lázas gyermeknek sok pihenésre van szüksége, ilyenkor nem tud figyelni, koncentrálni a foglalkozásokon, a közérzete sem jó, ezért semmiképp se vigyük közösségbe. Ha az említett tünetek három nap után sem enyhülnek, akkor orvosi vizsgálat javasolt, tartsuk otthon és kövessük az orvos utasításait.

– Visszakerültek a gyermekek hátára, vállaira a táskák is. Miért fontos, hogy ezek ne legyenek túl nehezek, hogyan károsíthatja egy túlpakolt táska a gyermek egészségét?

– Az iskoláskorú gyermek növekedésben van, a gerincoszlop még fejlődés alatt áll, a hátizomzat fejlettsége eltérő az iskoláskorú gyermekek körében, ezért fontos, hogy a súlyterhelés ne legyen több mint a testsúly 10–20 százaléka. Két vállon hordható, széles, állítható pántú, kényelmes hátitáskát válasszunk, mely egyenletes terhelést ad, illetve a háti rész igazodjon a gerincoszlophoz. Önmagában az üres táska súlya a lehető legkisebb legyen. A táskát fontos a gyermek méreteihez beállítani, mivel egy rosszul beállított táska egyenlőtlen súlyeloszlást eredményez, hátfájást, vállfájdalmat és akár fejfájást okozhat.