Szerencsésnek érzi magát Macalik Ernő Csíkkarcfalván élő gyógynövényszakértő, ha olyan településre hívják tanfolyamot tartani, ahol senki számára nem ismeretlen a cickafark, kertekben terem a zsálya, és gyógynövényekből készült teákon nőttek fel a gyerekek.
2015. február 21., 12:302015. február 21., 12:30
A fővárosiaknak például nem is tudná hol kezdeni az ismertetőt, a hallgatóság pedig leginkább azon a véleményen lenne, hogy a paraszt bácsi hülyeségeket beszél – így vélekedett Macalik Ernő, aki a gyergyóremetei községházán tart tanfolyamot a gyógynövényekről.
Pénzforrás is lehet az erdők, mezők kincse
Az előadás-sorozat második részében a gyógynövények gyűjtéséről és felhasználásáról is szó esett, a cél pedig az volt, hogy a tanfolyam résztvevői tudásuk mellé újabb ismereteket gyűjtsenek.
„Fontos, hogy az emberek felismerjék a kertjükben, kaszálóikon, erdeikben található gyógynövények értékét, hogy az egészségük megőrzése mellett mások gyógyulására is gondoljanak. Így akár pénzforrás is lehet számukra az erdők, mezők kincse. De csak tisztességes módon, ahol a haszonszerzés nem megy a minőség kárára, mert csak rövid távon jövedelmező a minőségcsökkentésből adódó alacsony ár” – hangzott el.
A Csíkkarcfalván élő gyógynövényszakértő nem fél attól, hogy tanítványai riválisaivá válnak hamarosan a gyógynövénypiacon. „Ez a tanfolyam ad annyi ismeretet, hogy el lehet indulni, aztán utána mindenkinek még kell tanulni, de a legjobb tanulás a tapasztalás. Hozzá kell kezdeni a gyógynövény-értékesítéshez. Boldog lennék, ha pár év múlva azt hirdetnék, hogy mekkora nagy vállalkozást épített fel egyik-másik tanítványom” – fogalmazott Macalik Ernő. Hozzátette, nem félne, hogy kiszorítja őt a piacról valamelyik tanítványa, hiszen „akkora ez a világ, hogy mindenki elfér benne”.
A növénygyűjtés alapszabályai
Mint a szakember elmondta, a gyógynövényt „szaporább” olyan helyről gyűjteni, ahol sok van belőle. Erre leginkább alkalmas a felbolygatott talaj vagy parlagon hagyott szántó. „Ne gyűjtsünk viszont vasút, forgalmas közút közelében akkor sem, ha piacra termelünk” – mondta az előadó, arról is szólva, hogy ha ritka növényeket szedünk le, magunknak ártunk a legtöbbet, mert minden kihaló növénnyel szegényebbek leszünk.
Az is elhangzott, nem kell tövestől kitépni azt, aminek csak a levelére van szükségünk. Vágni is lehet, s erre legjobb a sarló vagy a bicska. Az ollós gyógynövénygyűjtés talán túlzás, aki viszont a gyökerek gyűjtését veszi komolyan, annak érdemes egy tíz centinél nem szélesebb pengéjű ásót készíttetnie jó acélból. Így csak akkora földet mozgat meg, amekkorára feltétlenül szükség van. „És illik a gyökereket mosni, mert kártevők tapadhatnak hozzá, és húst a növénnyel nem kell vegyíteni” – mondta Macalik.
A szakember szerint egyébként a gyógynövényeket nem kell mosni, annál inkább érdemes odafigyelni, hogy tiszta környezetből származzanak. „A piacon vett málnát ön meg szokta mosni? Nem? A gyűjtők között is sokan vannak, akik kezet sem mosnak” – fejtette ki fekete humorával az előadó.
A szárítás szabályai
„Valóban száraz, árnyékos helyen lenne ideális a növényszárítás, de ez a térség nem a száraz levegőről híres” – hangzott el. A szakember kompromisszumot ajánl: inkább napon két nap alatt szárítsunk, mint pa dláson, árnyékban két héten keresztül – előbbi módon több hatóanyagot mentünk meg. A magas hőmérsékletre is érdemes figyelmet fordítani, negyven fok fölötti hő semmiképp sem egészséges, ne próbálkozzunk tehát a gépi „aszalással”.
Csak azon részeit tároljuk a növénynek, amelyek hatóanyagot tartalmaznak. Így a kamillánál fölösleges a szár, levél, de még a fehér szirmok raktározása is, hiszen a kicsi sárga virágocskák értékesek csak.
Tárolási praktikák
„Nejlonzacskóba semmi esetre se tegyük a gyógynövényeket” – mondja Macalik, aki alkalmas tárolóként a papírtasakot, a vászonzacskót vagy a jól záró fémdobozokat ajánlja. A „teafüvet” egy évig ajánlja tárolni, aztán érdemes frissíteni a készletet. Csökken a hatóanyag – ezért indokolt az új készlet beszerzése, de nem feltétlenül kell eldobni, akár a szomszédasszonynak is odaadható, mert a kétéves teafű még mindig jobb a semminél.
A szakember azt is javasolja, hogy címkézzük fel a tasakokat, hogy számon tarthassuk, miben mi van és mikortól.
A teák gyógyerejének titka
A gyógynövények sokféle felhasználása lehetséges, ezek közül a legelterjedtebbek a teák, melyek készülhetnek áztatással, és „macerátumnak” hívják őket, valamint lehetnek főzetek vagy forrázatok. Számos előnyük van: mi készíthetjük el magunknak, és ha mi is gyűjtöttük, akkor pénzbe sem kerülnek.
„Nem tudjuk grammra, mi van a gyógynövényekben, de az biztos, hogy hatnak ránk, bizonyított, hogy tőlük meggyógyulunk” – mondta az előadó. Macalik még egy fő erényt tulajdonít a teáknak: az ember időt szán magára, elkészíti, majd amíg kortyolgatja, bízik annak jótékony hatásában. És ez is hozzájárul a gyógyuláshoz. A placebohatás akár 30 százalékkal is növelheti a gyógyulás esélyét. „Hát ezért kell ezeket a teákat nagyon szeretnünk” – fogalmazott Macalik Ernő.
Hadüzenet egyes élelmiszereknek
Macalik Ernő kitért arra is, a túlzások és végletek világát éljük, amikor különböző élelmiszereknek hadat üzenünk, mások hatását pedig „mennyekig emeljük”. Manapság például azt mondják, a cukortól óvakodni kell, a barna változatát helyezni előnybe. „A barna cukor jó, csak nagyon drága. A fehér, növényi alapú, finomított, de mégsem mű, mint az édesítők, melyre sokan lecserélik a cukrot „egészségük érdekében” – mondta a szakértő.
Az előadáson a vízfogyasztásról is szó esett, hisz egyre gyakrabban hangzik el, hogy 2-4 liter vizet is meg kell inni naponta az egészségért, de már azt is rebesgetik, hogy a sok víz káros a szervezetre. Macalik állítja, hogy ez is egyfajta hisztéria, hisz nagyszüleink sosem intettek arra, hogy literben számoljuk a vizet, akkor ittak, amikor megszomjaztak. És nem volt szokás az sem, hogy érettségi vizsgára víz nélkül be sem mennek a diákok, pedig akkor akár hét tantárgyból is kikérdezték zsinórban a nebulókat.
Azt is ajánlotta Macalik, kicsit gondolja át mindenki, mit tesz a bevásárlókosarába. „Fontos, hogy mit veszünk és mit eszünk, miből lesz háj, és mit dobunk a kukába” – mondta a szakember. Példaként említette a kapucínert, melynek dobozán huszonhárom összetevőt soroltak fel, a „málnaízű szörpöt”, melynek címkéjén az is olvasható, hogy a gyerekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat.
Fogyókúrás receptek a fogyasztói társadalomnak
A túlzásoktól hízunk, aztán extrém sebességben szeretnénk megszabadulni a kilóktól. Így kerül vevő például a fogyasztó kávéra, mely nem kevesebbre képes, mint hét nap alatt öt kilogrammos súlycsökkenést produkálni. „Ha nem eszünk egy hétig semmit, de közben fizikai munkát végzünk, akkor sem fogyunk ennyit” – jegyzi meg Macalik.
A vetített képes bemutatón külön felhívta a figyelmet egy reklámra, mely így szól: „Mutass jól a karácsonyi képeken, kezdd el a fogyást még ma”. Igazán keresztényi hozzáállás az ünnephez – adott hangot véleményének az előadó, feltéve a kérdést: tényleg ezt jelenti a karácsony? „Az a legfőbb öröm benne, hogy lefogyva olyan képek készülnek majd rólunk, hogy csodálatában még Jézuska is elájul?” – mutatott rá.
A vidám hangulatban előkerült Macalik Ernő saját fejlesztésű, „tuti” fogyókúrás receptje is. Szabadalmaztatására készül – vallotta be a szakember, állítva, ebben senki nem fog csalódni, ráadásul bárki ingyen megszerezheti, és mindenféle kiegészítő, segédeszköz nélkül eredményesen használhatja. A receptet a tanfolyam résztvevői meg is kapták, és bárkinek továbbadhatják. Így hangzik a javallat: „Forgasd a fejed először jobbra, aztán balra! Ismételd annyiszor, ahányszor étellel kínálnak!”
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
szóljon hozzá!