Az emberek elég nagy hányada küzd élete során legalább egyszer valamilyen alvászavarral, ami hosszabb távon a depresszió és az elhízás kockázatát is növeli – olvasható az egyetem honlapján. A szakember szerint normális, ha egy új helyen az első két nap nem alszik jól valaki, de az alkalmazkodás után általában már zavartalan az alvás. Árulkodó azonban, ha idegen helyen azonnal jelentősen javul a helyzet, ilyenkor el kell gondolkodni azon, hogy az otthoni alvás körülményei megfelelőek-e. Amennyiben otthon és az új helyen is tartósan rossz az alvásminőség, javasolt a háziorvoshoz fordulni.

Mennyi az optimális alvásmennyiség?

A normális átlagalvásidő 6,5–7,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba dr. Purebl György szerint belefér néhány mikroébredés, azonban egy európai vizsgálat bebizonyította, hogy a túl kevés (5 óra alatti) és a túl sok (10 óra feletti) alvás is káros. Nemcsak az alvással töltött órák száma, hanem annak minősége is meghatározó: ha valaki tartósan nem alszik jól, hánykolódik, gyakran felriad, éjszakai légzési nehézségei vannak, vagy bármi más ok miatt romlik az alvásminősége – ennek okát fel kell tárni. A szakember azt tanácsolja, hogy ha az alvásprobléma egy hónapnál tovább fennáll, első körben kivizsgálást kell kérni a háziorvostól.

Az alvászavarok felének hátterében ugyanis testi betegség állhat (pl. rejtett magas vérnyomás, pajzsmirigy- vagy hormonbetegségek). Egy másik részüket okozhatja stressz vagy más lelki eredetű problémák (pl. szorongás, depresszió). Vannak azonban speciális alvásbetegségek (felsőlégútiellenállás-szindróma, obstruktív alvási apnoe, nyugtalanláb-szindróma stb), melyekkel speciális alvásközpontba küldik a beteget. Ha valaki nem kezelteti magát, és évekig rossz az alvásminősége, testi és lelki betegségek alakulhatnak ki nála.

A rossz alvás a depresszió és az elhízás (ennek következtében kialakuló kettes típusú cukorbetegség) kockázatát is növeli. A depresszió pedig a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség a szív és érrendszeri megbetegedés után. Az elhízás okozta betegségek következtében pedig már több ember hal meg, mint a dohányzás miatt. Mindkét betegség a 21. század két kulcsfontosságú egészségügyi problémája, mindkettő nagy kockázati tényezője a legtöbb halálozást okozó szív- és érrendszeri betegségeknek, és Dr. Purebl György szerint mindkettő összefügg a rossz alvással és a mozgáshiánnyal.

A jótékony hatású szieszta

Míg az emberiség nagy része sziesztázik, a nyugat-európai kultúránkban ez luxus – mondja a szakember. Kevesen tudják, hogy a normál bioritmushoz tartozik egy ebéd utáni – kora délutáni, körülbelül másfél órányi alvás (vagyis a szieszta). A nap többi részében azonban nem tanácsos aludni: vannak úgynevezett tiltott órák is (ebéd és vacsora előtt), ezek ugyanis destabilizálják az éjszakai alvást, ahogy a rendszertelen napközbeni szundikálás is.

Mai világunk szerinte alvás- és bioritmus-ellenes, úgy kezeli az alvást, mint egy olyan dolgot, amelyet nyugodtan alárendelhetünk hétköznapi teendőinknek, mindez pedig sem testi, sem lelki egészségünknek nem kedvez. Jó tudni, hogy az alvást javítja a rendszeres testmozgás, már napi fél óra lendületes gyaloglás is. Azok alvásán (főleg idősebb korban), akiket nagyon megvisel a nagy meleg, a (nem túlzásba vitt) légkondicionálás sokat segíthet. n Krónika