Ahány ország, annyi ünnep, de egyben általában megegyeznek: az ünnepi alkalom nemzedékek óta hagyományos és különleges étkek elfogyasztásával jár együtt, következésképp többnyire súlygyarapodást eredményez.
2016. október 16., 12:502016. október 16., 12:50
De ennek nem kell szükségszerűen így lennie, mondja egy finn, amerikai és francia kutatókból álló szerzőtrió, köztük Brian Wansink táplálkozáspszichológus, a magyarul is megjelent Evés ész nélkül című könyv szerzője – olvasható az Origó.hu-n. Októbertől mutat egyre többet a mérleg alattunk, és az év végére felszedett pluszkilókat átlagosan 5 hónapba telik leadni. A hízásért az ünnepek mellett a hidegebb időjárás is felelős lehet, hiszen emiatt megnő az energiadús ételek iránti vágyunk. Továbbá a sok réteg ruha eltakarja az alakunkat, ami abba az illúzióba ringat, hogy pár kiló többlet most nem látszik, így nem is számít – afféle „mackóháj”, legyintünk, majd tavasszal leadjuk.
A kutatók szerint azonban fogyni sokkal nehezebb, mint megelőzni az elhízást. Az októberi fogadalom tárgya lehet ezért a cukorfogyasztás mérséklése, például hogy ezentúl legalább az innivalók közül száműzzük a cukrot tartalmazókat. Néhány nap kell csak ahhoz, hogy megszokjuk a cukor nélküli kávé, tea ízét. A zimankóban gyakrabban fogyasztott alkohol is hizlal, akárcsak az energiaitalok, amelyeket sokan a téli, fényhiányos, borongós, álmos időben vetnek be frissítőnek. A kutatók három országban végezték felmérésüket, amelynek összegzését a New England Journal of Medicine szakfolyóiratban publikálták.
A 2924 résztvevő súlyát 12 hónapon át mindennap rögzítették, így derült ki, hogy egy ünnepet követő 10. napon a kísérleti alanyok súlya 0,1–0,8 százalékkal volt nagyobb, mint az ünnep előtt 10 nappal. Tehát egy 80 kilogrammos személy ünnep után akár 64 dekagrammal is több lehet. A felmérésben 1781 amerikai vett részt, átlagéletkoruk 42,2 év volt; 27,7-es átlagos testtömegindexszel (angulol body mass index, BMI, a kilogrammban megadott testtömeg osztva a méterben megadott magasság négyzetével); közülük 34 százalék nő; illetve az összes fő 24 százaléka túlsúlyos. A 760 német alany átlagéletkora 42,9 év volt; 26,6-os átlagos BMI-vel; közülük 34 százalék nő volt; illetve az összes fő 19 százaléka túlsúlyos. A 383 japán alany átlagéletkora 41,6 év volt; 24,7-es átlagos BMI-vel; közülük 26 százalék nő volt; illetve az összes fő 11 százaléka túlsúlyos. A BMI 18,5 és 24,99 között számít normálisnak.
Az Egyesült Államokban a súlygyarapodás már a november negyedik csütörtökén megült hálaadáskor elkezdődik, és karácsonykor éri el maximumát. Németországban a karácsony a kalóriacsúcs, illetve – Amerikához hasonlóan – húsvétkor is van egy hízósabb periódus. Japánban szintén karácsonykor, továbbá az áprilisi aranyhét nevű négynapos állami ünnepen szednek fel pluszsúlyt. Aki követné a kutatócsoport ajánlását, és októberi fogadalommal változtatna a táplálkozási és életmódbeli rutinján, arra készüljön, hogy a nagy átlag szerint 66 nap szükséges ahhoz, hogy egy újonnan felvett viselkedés beidegződjön, és így szokássá váljon. Eleve kérdéses, hogy van-e értelme újévi fogadalomként fogyókúrába kezdeni, amikor januárban jobbára csak edzőteremben lehet sportolni, illetve a saláta- és zöldségfélék sem szezonálisak.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!