Nyuszikat, kiscsibéket készítenek papírból, tojást írnak kesicével, tanulják a locsolóverset, otthon zajlik a takarítás, sütés-főzés – készülnek a húsvétra a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskola előkészítő E osztályának kisdiákjai.
2015. április 04., 10:122015. április 04., 10:12
Domokos Zsuzsa tanítónő lapunknak elmondta, nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzésre, végigbeszélik a gyerekekkel az ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokat, és arról is szó esik, hogy a húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe. Sokat kézműveskednek, és a tojásírást is vállalják az iskolában, az apróságok pedig büszkén viszik haza a saját kezűleg készített hímes tojásokat.
Piros tojás helyett narancs
A gyerekek örömmel mesélnek a készülődésről, számukra a locsolás, a tojásírás a legnagyobb élmény, de a húsvéti nyuszi is foglalkoztatja a fantáziájukat. Tamás azért aggódik, hogy még nem tudja a locsolóverset, mert az anyukája mindig elfelejti megtanítani neki, holott már kiválasztott egy nagyon szépet. Arra emlékszik, hogy egyszer falun egy néni narancsot adott a piros tojás helyett, de annak is örült.
Gergely mindenkinek mond verset, mert kap érte tojást, aztán abból az anyukája készít rakott krumplit. Kálmán arról mesél, hogy egyszer olyan piros tojást festettek, ami kék volt. Kálmán nem szégyellősködik, elmondja jó hangosan a verset, autóval mennek locsolni, mert Bodokra is el kell jutniuk. Alexa szerint is jó móka a húsvét, főképp a locsolkodás, az anyukája mindig előkészíti, hogy mit adjanak a fiúknak.
Soha nem lehet megunni az öntözést
Zsófika felidézi, hogy estére mindig túl illatos lesz haja, megmossák a fürdőkádban. Tojáskákat festenek, a nyuszi pedig hoz ajándékot, beteszi a szobába. Ábeltől megtudjuk, hogy apa takarít, anya süt-főz, ő a nagytestvérével megy locsolni a barátokhoz, rokonokhoz, soha meg nem unja, ez a húsvét legjobb része. Edmond azt is tudja, hogy feltámadt Jézus, és hogy bárányhús kerül az ünnepi asztalra.
Édesapjával készítenek útitervet, hogy kit milyen sorrendben locsolnak meg. Meglocsoljuk a lányokat, nehogy elhervadjanak, ők adnak tojást, azt mi megesszük – mondja Magor. Kristóf otthon mindig megszámolja, hány tojást kapott, de fogalma nincs, valójában mit csinálnak annyi főtt tojással. Roland szerint, hogy ha senki nincs otthon, amikor mennek locsolni, akkor nincs mit tenni, de reggel édesapjával mindig korábban kelnek, mint édesanyja és a lánytestvére, és már ágyban meglocsolják őket.
Ha a locsoló nem tud verset, mond a lány
Máténak kistestvére született, ha addig nem hozzák haza, a kórházban locsolja meg az anyukáját, tavaly egy csomó tojást kapott, mind meghámozták. Martin arra emlékszik, hogy tavaly húsvétkor ebédeltek, aztán egyszer kinéztek az ablakon, és lám, a húsvéti nyúl letette a tojásokat egy fa alá. Arra készül, hogy idén az osztálytársait is megöntözi, bár még csak most tanulja a verset. Katika fest piros tojást, a tesója verset tanul, készítik a kosárkákat, hogy gyűjtsék össze a csokikat. Katikát elsőként mindig a szomszéd locsolja meg, ő a tojáson kívül csokit és csokipénzt ad cserébe.
Xénia tudja, hogy régen vízzel locsoltak, most már inkább parfümmel. Márk felidézi, hogy az anyukája mindig elrejti a csokitojásokat, neki kell megkeresnie, tavaly még a húsvét kezdete előtt megtalálta a kályhánál, és rendszerint amikor a templomba mennek, az autóban gyakorolja a verset. A másik Márk arról beszél, hogy sok tojást és pénzt kap, de mindig elfárad, vízipisztollyal locsol, a mamája blúzára jókora foltot ejtett.
Kincső elmagyarázza, hogy azért piros a tojás, mert Isten vérét jelképezi, majd arról is beszámol, hogy neki két lila ruhája van, egy világos és egy sötét, valamelyiket felveszi húsvétra, és hogy ő mond verset, ha az öntöző éppen nem tud. Andreáék készítettek tojásfát, az aranyvessző ágaira aggatták a dísztojásokat. Zalán meg azt mondja, ilyen nagy korában még nem volt locsolni, kis korában anya és apa is elkísérte, nem szívesen megy, mert nem szereti a lányokat, mindenen csak mosolyognak.
Zselyke lemossa, ha parfümmel locsolják, ha vízzel, akkor nem. Kincsőt egyszer leöntötték sok vízzel, le kellett cserélnie a blúzát, Janka pedig arra emlékszik, tavaly olyan sok volt az öntöző, hogy elfogyott a tojás, gyorsan újakat kellett festeni. Borbáláék mennek templomba, az édesapja prédikál, ők pedig csak ülnek, Milán pedig elárulta, az anyukájának nem lesz meglepetés a locsolóvers, mert ő tanította meg neki.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!