Fotó: Kristó Róbert
Úgy tűnik, a tízes és húszas éveinkben, valamint a harmincas éveink nagy részében elpusztíthatatlannak érezzük magunkat. A harminchatodik születésnapunk alkalmából ez azonban megváltozik, és törődni kezdünk az egészségünkkel – derül ki a Spire Bristol Hospital felméréséből, amely 2000 ember bevonásával készült.
2014. augusztus 24., 13:322014. augusztus 24., 13:32
„Az emberek többsége harminchat éves, amikor rádöbben, hogy halandó. Ekkor kezd el egészségesebben táplálkozni, rendszeres orvosi szűrésekre járni, sportolni, és ekkor kezd el először aggódni a későbbi nyugdíja miatt is. A változás oka általában a külvilág változásaiban keresendő: a megkérdezettek harmada szerint egy ilyen korú ember már legalább egy szerettét elveszítette, de az ismerősök kritikai észrevételei is mély nyomot hagynak bennünk” – állítja Rob Anderson, a Spire Bristol vezetője.
Mint a Medipress.hu honlapon olvasható, a szakember azt is elmondta, hogy a harmincas éveink második fele az az időszak, amikor letesszük a cigarettát, és kevesebb alkoholt kezdünk fogyasztani. „Az egészségügyi intézményeknek fel kell ismerniük, hogy ez egy érzékeny kor, amikor az emberek fogékonyabbak a pozitív változásokra. Érdemes tehát az egészségügyi kampányokban ezt a korosztályt is megszólítani” – vélekedik Anderson.
A felmérésből az is kiderült, hogy tízből hat ember szerint az élet túl rövid, ezért minden pillanatot maximálisan ki kell élveznünk: akkor is, ha magas kalóraitartalmú ételekről vagy éppen túl sok alkohol fogyasztásáról van szó.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
szóljon hozzá!