Mikor okoz problémát az orrmandula?

„Az orrmandula nyirokszerv, amely a születéstől jelen van mindenkinél. A torokban van egy védekező nyirokgyűrű, a Waldeyer-gyűrű, és ez annak része. Két garatmandula a torokban van, az orrmandula az orr mögött és azonkívül elszórtan nyiroktüszők a garat hátsó falán. A szervezetbe a szájon vagy az orron keresztül bejutó idegen anyagok – így vírusok, baktériumok – beleütköznek az orrgarat hátsó, felső falán elhelyezkedő orrmandulába” – magyarázta a szakember.

Kifejtette, az orrmandula tulajdonképpen egy pár milliméter vastag nyirokszerv, amelybe belégzéskor becsapódnak a kórokozók, és amelyben lezajlik egy immunreakció. „Ha erős a kórokozó és gyengébb az immunrendszer, akkor bekövetkezik a betegség. Ha erősebb az immunrendszer, akkor elpusztul a kórokozó, de mindenképpen kialakul a védettség, és így idővel számos kórokozóval szemben védetté válik az ember” – magyarázta el az orvos az orrmandulák szerepét.

A fül-orr-gégész szakember kifejtette, a köznyelven polipnak nevezett probléma akkor alakul ki, ha az orrmandula a folyamatos fertőzések, gyulladások miatt fokozatosan megduzzad. Csúcspontját általában a gyermekek óvodába menése után éri el a folyamat, miután közösségbe kerül a gyermek és egymás között „cserélgetik” a kórokozókat. „Ez jó abból a szempontból, hogy kialakul az immunitás, de van ez a hátulütője, hogy egyeseknél bekövetkezhet az orrmandula megnövekedése” – fejtette ki Fodor István.

Melyek a tünetek?

„Az orrmandula megduzzadása többféle gondot okozhat, az egyik, hogy elzár egyes nyílásokat a fülben, leblokkolja a középfül szellőzését, ennek nyomán pedig folyadékgyülem jön létre. Ezért csökken a hallás és könnyen kialakulhat középfülgyulladás. Ha az orrmandula tovább duzzad, vagy inkább előre nő, akkor lassan elzárja a hátsó orrnyílásokat, és az orrlégzésnél adódnak problémák: horkolás, szájlégzés alakul ki” – magyarázta a szakember.

Rámutatott, gyakori látvány a „taknyos” orrú, tátott szájú óvodás – ez duzzadt orrmandulára utal. A szakember felsorolta, a kezdeti tünetek közé tartozik a szájlégzés, horkolás, nagyothallás, a szülők felfigyelhetnek arra, ha a gyermek visszakérdez, felhangosítja a tévét. Egy másik tünet a horkolás fokozottabb formája, amikor már alvászavarról, az alvási apnoéról beszélünk.

„Ekkor szabálytalan nehézlégzés alakul ki, szabálytalan horkolás, rövid ideig tartó légzési stopok fordulnak elő, amely után egy nagy belégzéssel újraindul a légzés”– ismertette az orvos. Úgy fogalmazott, ez hosszú távon az egész szervezetre, az agy oxigénellátására is kihat, és ha nem oldódik meg, akkor a szellemi fejlődést is hátráltathatja.

Vizsgálati lehetőségek, műtét

Míg régen nem volt egyszerű különböző tükrökkel megvizsgálni az orrgaratot, és nem lehetett pontosan látni azt a területet, ma már az endoszkópokkal ez könnyen elvégezhető – emelte ki a szakember. Felsorolta, van hajlékony és gyerekek számára készített endoszkóp, amellyel könnyen, fájdalommentesen meg lehet vizsgálni az orrgaratot, és pontosan lehet látni vele, hogy mekkora, meddig terjed az orrmandula. Mivel lényegesen köny­nyebb a diagnosztizálás, és ennek révén több gyermek orrmandula-problémáját megoldják, az elmúlt években jelentősen csökkent a középfülgyulladások száma is – mutatott rá az orvos.

„A kezelés tulajdonképpen a műtét” – summázta a fül-orr-gégész. Kifejtette, mindig több vizsgálatot végeznek, és többször nézik, mérik a fül, a hallás állapotát is, a döntést pedig a műtétet illetően akkor hozzák meg, ha úgymond nyugalmi helyzetben is, tehát akkor is akadályt képez az orrmandula, ha épp nincs akut gyulladás. A műtét egyébként rutinműtétnek számít. Mivel Csíkszeredában nincs elegendő altatóorvos, nem tudják altatásban végezni, hanem helyi érzéstelenítéssel hajtják végre.

Meg kell tanítani az orrfújást a gyereknek

A szakember megelőzési lehetőségként azt említette, hogy meg kell tanítani a kisgyermekeket az orrukon szuszogni és orrot fújni. „Mindenki használja manapság az orrszívókat, ami nagyon jó dolog és szükséges, de később meg kell tanítani a gyermeket orrot fújni, hogy átjárhatók legyenek a légutak. Például ha egy két-három évesnek műtét útján kivesszük az orrmanduláját és nem tanul meg ezután sem orrot fújni, az orrán szuszogni, akkor visszanő a mandulája, mert folyton tele van váladékkal az orra. Ha ott jön-megy a levegő, akkor a váladék elpárolog” – mutatott rá.

Kifejtette, a hosszas szájlégzés egy másik következménye, hogy keskeny szájpad alakul ki, a felső fogsor íve nem C-betűt, hanem U-betűt formáz, ennek nyomán pedig a végleges fogak nem fognak elférni, a gyermeknek fogszabályzásra lesz szüksége.