A fizikai gondok a lelkiekben keresendők – ezt már nagyon régen megállapították a szakemberek, orvosok, pszichológusok, és nemcsak ők. Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a lelki traumák, a depresszió, a konfliktusok, illetve a stressz komoly szerepet játszhat a rák kialakulásában. Mint ismeretes, környezetünkben, életmódunkkal összefüggően, rengeteg olyan kockázati tényező lelhető fel, amely – bár különböző hatásmechanizmusok révén – sejtszinten hat, a DNS-ben genetikai mutációk létrejöttét eredményezi.

Kevésbé ismert, de veszélyes kockázatok

„Ha tartósan jelen vannak ezek a karcinogén faktoroknak nevezett tényezők, a sejtek degenerálódnak, rákosan elfajulnak, ellenőrizetlen, lavinaszerű, felgyorsult osztódásba kezdenek, és mivel a lerövidült mitózis miatt a sejt hibakijavító rendszerének nincs ideje ezen mutációk reparálására, így ezek átadódnak az újonnan létrejövő sejteknek. Ezzel már el is indult a rákos folyamat, amely daganattípusonként eltérő sebességgel megy végbe, de rövidebb vagy hosszabb idő múlva diagnosztizálhatóvá válik a tumor” – mondja dr. Kerestély Péter, a Sepsiszentgyörgyön élő alternatív rákterapeuta.

Az orvos szerint a kockázati faktorok egyik legfontosabbika a lelki tényező. Arra figyelmeztet, hogy a lelki megrázkódtatások, traumák, a hosszan tartó stressz, legyen az családi, párkapcsolati, munkahelyi vagy bármilyen természetű, kihatással van sejtszinten is szervezetünkre, és ugyanúgy előidézheti a genetikai mutációkat, mint bármilyen vegyi, biológiai vagy fizikai kockázati tényező. A pszichológusok nem véletlenül tartják fontosnak az elengedést, a megbocsátást, a konfliktusok lezárását.

Kerestély véleménye szerint sem véletlen, hogy sokan vélik úgy, a krónikus betegségek kiindulópontja az agyban van, lelki folyamataink kihatnak testünk működésére. Lelki sérüléseink pedig testünk megbetegedéséhez vezetnek. „Az »ép testben ép lélek« elmélet fordítottja is igaz. Nagyon fontos, hogy tudjuk feldolgozni lelki problémáinkat, ne cipeljük magunkkal őket, mert megroskadunk alattuk. Oldjuk meg konfliktusainkat, és éljünk optimistán, gondolkozzunk pozitívan, vigyázzunk lelki egyensúlyunkra” – tanácsolja.

A gyermektelenség mint veszélyfaktor

Egy másik, talán még kevésbé ismert veszélyforrás a nőknél a gyermektelenség és a szoptatás hiánya. „Kutatások bizonyítják, hogy a rákos nők átlagosan két hónappal rövidebb ideig szoptattak, mint az egészségesek, akiknél az egy éven át tartó emlőből való táplálás a szakemberek szerint 4,3 százalékkal csökkenti a rák kockázatát. A mellrákban való megbetegedés kockázatát másféltől négy százalékig növeli a gyermektelenség. Mindezek hormonális hatásokkal magyarázhatóak” – mutat rá a terapeuta.