Közhelynek számít, hogy jót tesz az egészségnek a természetben töltött idő. Nemrég egy tanulmányt készítettek, amelynek eredményei alátámasztani látszanak, hogy önbizalmunkra is pozitív hatást gyakorol a szabad levegőn töltött idő.
2016. augusztus 21., 12:502016. augusztus 21., 12:50
Azok, akik több időt töltenek zöldkörnyezetben, kevésbé hajlamosak a stresszre és a mentális betegségekre, mint azok, akik folyamatosan nagyvárosi környezetben forgolódnak. A legújabb kutatások viszont már ennél is továbbmennek: összefüggést találtak a szabadban töltött idő, az önmagunkról kialakított testkép és a testtel szembeni társadalmi elvárások kezelése között – adta hírül a Daily Mail.
Mint a Dívány.hu-n olvasható, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem szociálpszichológiai tanszékének munkatársa, Viren Swami közel négyszáz, 19 és 76 év közötti férfit és nőt vont be abba az online felmérésre alapuló tanulmányba, amelyben a résztvevőknek a testképről szóló állításokat 1-től 5-ig terjedő pontozással kellett értékelniük. Ebben olyan állítások szerepeltek, mint „elfogadom a testemet”, „ha látok egy jó nőt/férfit arra gondolok, milyen távol állok én ettől”, „gyakran nézek tükörbe, csak hogy ellenőrizzem, megfelelően nézek-e ki”, „a családom azzal stresszel, hogy le kéne fogynom” stb. Ezen kívül egy sor kérdés vonatkozott arra is, hogyan viszonyulnak a természethez az emberek mindennapi életük során.
A kísérletből kiderült, hogy azok, akik több időt töltenek a szabadban, sokkal inkább távol tudják tartani magukat a társadalmi nyomástól és az olyan sztereotípiáktól, amelyek szerint például a nőknek karcsúnak, a férfiaknak izmosnak kell lenniük – mondta Viren Swami. „A természetben töltött idő során megtanuljuk elfogadni és tudatosan »használni« a testünket, ami nagyobb komfortérzetet ad, ezáltal megnő az önbecsülésünk. Ha pedig felismerjük, hogy egy nagyobb ökoszisztéma részei vagyunk, akkor talán a saját egészségünk megóvására is nagyobb gondot fordítunk, távol tartjuk magunkat a káros környezeti hatásoktól” – tette hozzá.
Mint fogalmazott, óvatosan kell kezelni a felmérés eredményeit: lehetséges ugyanis, hogy azok, akik magabiztosabbak a külsejük vonatkozásában, eleve gyakrabban keresik a természet közelségét, alkatilag közelebb állnak a természethez. További kutatások mindenesetre igazolhatják, hogy azok, akik nem szeretik a testüket, javíthatnak önképükön olyan terápiás hatású programokkal, mint a túrázás, kempingezés. Korábban már végeztek hasonló kutatásokat, ezek során bebizonyították, hogy a természetközeli életet élők jobban alszanak, a zöldövezetben lakók 7 évvel fiatalabbnak érezhetik magukat, és körükben kevesebb a szív- és érrendszeri megbetegedés, mint azok körében, akik a belvárosban laknak. Egy chicagói kutatás szerint még a legszegényebb területek lakói között sem egységes a kép: a fákkal övezett területeken élők körében ritkább a bűnözés, mint az ugyancsak szegény, de zöldövezettől mentes betondzsungelek lakói körében.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!