A különleges trópusi növények, a broméliafélék egyre népszerűbbek szobanövényekként, de azért még messze nem számítanak klasszikusnak. Ennek egyik oka, hogy meleg és páradús környezetben érzik igazán jól magukat, ami nemcsak hogy nehezebben biztosítható a lakásban, de számunkra legtöbbször nem is kellemes. Jól megvilágított, de közvetlen napsütéstől mentes helyen érzik jól magukat, ahol 22–25 Celsius-fok van, és állandóan párás, nedves a levegő. Megfelelő hely lehet nekik a lakásban egy jól megvilágított konyha- vagy fürdőszobaablak.

Megfelelő körülmények

Rövidebb ideig hidegebb helyen és szárazabb levegőben is megtartják a díszértéküket a vásárolt vagy ajándékba kapott broméliafélék (ide tartozik a Billbergia, Guzmania, Tillandsia, Nidularium) főleg, ha nem a virágjuk díszít, hanem a tölcsérszerűen álló leveleik és azok érdekes színezete. Néhány hét után viszont, ha a hőmérséklet, páratartalom és megvilágítás nem megfelelő, a levelek színezete megváltozik, a virágok gyorsan elnyílnak, és nem jelennek meg újak. Vannak broméliafajták, amelyek el is pusztulnak a virágzás után, de ha megfelelő körülmények között tartjuk őket, két-három sarjnövényke jelenik meg a fő növény elhalása előtt.

Mindig legyen víz

A broméliafélék tápanyagigénye nem magas, talajuk általában tőzegben gazdag, jó nedvességmegtartó, enyhén savanyú, de ásványi anyagokban szűkölködő közeg. Ezért gyakori átültetésre sincs szükségük, alacsony tápanyagigényüket könnyen lehet pótolni, ha az öntöző/ vagy permetezővízbe kevés tápoldatot keverünk. A tölcséres levélzetű broméliáknak fontos, hogy a levelek által alkotott kis vázában mindig legyen víz. Trópusi élőhelyükön az esővíz itt gyűlik össze, és a nedvesség mellett kevés ásványi anyaggal is ellátja az olykor a fák koronájában élő növényt. Az esővízhez szokott broméliaféléknek fontos, hogy puha és klórtól mentes vízzel tartsuk nedvesen talajukat, ilyennel töltsük fel a levélrózsa közepét.

Vásárolt ananászból szobanövény

Az ananász is a broméliafélék közé tartozik, azt is mondhatnánk, hogy mifelénk az ananász a legismertebb broméliaféle. Ha a gyümölcsön található levélrózsát összehasonlítjuk egy szobanövényként tartott broméliával, könnyen felismerhetjük a hasonlóságokat. A gyümölcsöt termő növény (Ananas comosus) néhány közeli rokona tartható is mint érdekes levelű szobanövény, sőt ha nagyon szeretnénk, akkor a vásárolt ananászból is szaporíthatunk új növényt. Vágjuk le a gyümölcs felső 2-3 cm részét a levélrózsával együtt, majd egy kevés torzsás résszel csavarjuk ki a levélrózsát. Az alsó 6-7 réteg levelet körkörösen haladva szedjük le a torzsáról, amíg csak az egészséges, sötétzöld levelek maradnak, és egy 3-4 cm torzsarész. Ezután ezt a levélrózsát állítsuk egy vizes edénybe, úgy hogy a víz a torzsa alsó részét ellepje.

A fiatal gyökerek 5-6 hét múlva a torzsa levél alatti részénél fognak megjelenni. Ha a gyökerek már elérték a pár centiméteres hosszúságot, a levélrózsát ültessük laza, tőzegben dús talajba. Helyezzük a növényt meleg, páradús helyre, és ha a levélrózsa fejlődésnek indul, biztosak lehetünk benne, hogy sikeres volt a próbálkozásunk. A szobanövényként nevelt ananász csak ritka esetben fog annyira jól fejlődni, hogy virágozzon, és esetleg még kisebb gyümölcsöt is hozzon, de nem is ez benne a lényeg. Inkább az, hogy legyen egy első látásra nem annyira látványos, de számunkra mégis nagyon érdekes, különleges broméliánk, egy magunk gyökereztette ananász.