Mostanra azonban egyre több olyan törekvés van, amely éppen ezzel ellentétes hatást szeretne elérni. A keresztény egyházak néhány képviselője a kommunista visszarendeződés folyamataként értékeli a legutóbbi eseményeket.

Még október végén robbant a bomba, amikor is napvilágot látott a hír, miszerint hallgatólagos beleegyezéssel fogadták el a képviselőházban a negyvenéves Remus Cernea törvénymódosító javaslatát a hitoktatás kötelező tantárgyként való törléséről. A törvénykezdeményező két évvel ezelőtt zöldpárti agrárdemokrataként került az alsóházba.

Egyes hírforrások forradalminak tekintik a javaslatot, melynek célja, hogy töröljék a romániai oktatásban a tantervből a hitoktatást mint kötelező tantárgyat. Az első lépés ez irányban már meg is történt, az alkotmánybíróság ugyanis múlt héten kimondta, az alkotmánnyal ellentétes az oktatási törvénynek az a cikkelye, amely szerint a szülőknek kérvényezniük kell iskolás gyermekük felmentését a vallásórán való részvétel alól.

A Cernea-féle javaslat

A parlament által elfogadott módosító javaslat értelmében az iskolákban a jövő évtől nem lenne kötelező a vallásoktatás mint tantárgy: egyetlen tanuló sem kötelezhető arra, hogy részt vegyen a hitoktatási órákon, ha ezt nem kívánja, vagy szülei nem kívánják.

A jogszabály alapján a hittanórákon csak azok a tanulók vesznek részt, akik erre külön kérést nyújtanak be az iskola vezetőségéhez, tehát választhatóvá válik a tantárgy. Jegyet nem adnának belőle, csak minősítést, ami nem befolyásolja az általános tanulmányi eredményt.

A hittan helyett az iskolákban bevezetnék az etika és társadalomkultúra nevű tantárgyat, amely ugyanúgy kötelező lenne, mint eddig a hittan. A hittantanárokat a jövő iskolai évtől csak akkor nevezhetik ki, ha megkapják annak a felekezeti elöljáróságnak a beleegyezését, amelynek vallását oktatják. A törvénymódosító javaslat hallgatólagos elfogadása nem jelenti a törvényerőre emelést. Ez ügyben a szenátus hozza meg a végleges döntést.

A fővárosi média beszámolói szerint a taláros testület múlt héten megállapította, a vallásórák Romániában nem kötelezőek, és csak azoknak a szülőknek kell kérvénnyel fordulni az iskolákhoz, akik azt szeretnék, hogy gyermekük vallásórákra járjon. A döntés indoklását a későbbiekben hozza nyilvánosságra az alkotmánybíróság. A szóban forgó törvénycikkely ellen a lelkiismereti szabadságra hivatkozva sokan tiltakoztak, az alkotmányossági kifogással a buzăi bíróság kereste meg az alkotmánybíróságot.

Opcionálisan kötelező

„A törvény jelenleg úgy kötelezi a hittanórát, hogy benne van a törzsanyagban heti egy órában tizenkettedik osztályig. De egyúttal opcionális is, mert ha a szülő nem akarta, hogy gyereke vallásórára járjon, akkor nyilatkozatot tehetett erről az illető tanintézet titkárságán. Senkit nem kényszerítettünk, hogy vallásórára járjon\" – jelentette ki Bogos Mária.

A Hargita megyei római katolikus és protestáns vallásoktatásért felelős tanfelügyelő kiemelte, egyelőre talány, hogy milyen következményei lesznek az alkotmánybírósági döntésnek. „Gondolom, mindenki a legjobbat akarja gyermekének, éppen ezért nem hiszem, hogy ebből probléma lesz. Biztos, hogy elveszítünk pár gyereket, mert lesz, aki arra hivatkozik, hogy túlzsúfolt a tanterv. Mi tesszük a dolgunkat, és bizakodóak vagyunk\" – nyomatékosított a tanfelügyelő.

Hozzátette, az elmúlt években elvétve fordult elő, hogy a szülő kiíratta vallásóráról gyerekét. „Egy-két esetről hallottam, tömeges kiiratkozás a vallásórákról nem volt. Azt gondolom, minden szülőnek joga van arra, hogy az iskolai hitoktatás keretében ismertesse meg a gyermekkel azt a vallást, amelybe belekereszteltette. Akik nem szeretnének vallásoktatást az iskolában, azok a tanintézeten kívül sem látják azt szívesen\" – említette Bogos.

Veszélyeket rejt az új helyzet

„A hittanórák kötelezősége abból fakad, hogy a metodológiában úgy fogalmaztak, a szülőnek kell kérnie, hogyha világnézeti szempontból nem szeretné, hogy a gyerek vallásórára járjon. A fordítottja viszont azt a veszélyt rejti magában, hogy a szülő, különböző okok miatt, nem fogja igényelni, hogy a gyereke vallásórára járhasson\" – fogalmazott érdeklődésünkre Gál László.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye főtanfelügyelő-helyettese kijelentette, amit az alkotmánybíróság elhatározott, az nem jár azonnali kötelezettséggel, más jóváhagyási fórumokon is át kell mennie a döntésnek. „Ez egy próbálkozása Cernea úrnak, ami a szabadkőművesség területéhez szervesen hozzátartozik, vagy még azon is túlmutat\" – értékelte a jelenlegi állapotokat az illetékes, aki szerint a kérdéskör rendezéséhez mindenképpen törvénymódosításra lesz szükség.

„Nem tudom elképzelni azt, hogy az ortodox egyház ne szólna mindebbe bele. Megjegyezném, ha csak kulturális tantárgyként vesszük, amely hozzájárul az általános műveltséghez, akkor is van létjogosultsága a hitoktatásnak. És mint olyan, elkerülhetetlenül felekezeti jellege is van természetesen\" – nyugtázta a főtanfelügyelő-helyettes.

Darvas Kozma: nem ijedünk meg

„Néhány, különös eszméket vallók rá akarják kényszeríteni az ország többségére a maguk álláspontját. A kommunizmus idején tűzzel-vassal tiltották a hitoktatást, hasonló törekvésekkel kell szembesülnünk most is\" – jelentette ki Darvas Kozma József.

A csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia esperese megjegyezte, elfogadják azt, ha valaki közömbös, egyházon, felekezeten kívüli, de ugyanakkor elvárjuk azt, hogy aki gyerekét megkereszteltette, azt részesítse hitoktatásban is. „Mi tesszük a kötelességünket, mi ettől nem ijedünk meg. Túléltük a kommunizmust is, túléljük az ateizmus ilyen utórezgéseit is\" – összegzett az esperes.