„Jó ötlet a húsvét közös ünneplése, hiszen a külön ünneplés a gyakorlatban nehézségeket okoz az olyan országokban, ahol a keleti és nyugati kereszténység egymás mellett él” – jelentette ki a Krónikának Takó István, a kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészség plébánosa.

Rámutatott, teológiai szempontból nincs tétje a dolognak, az azonban még kérdés, hogy hogyan lehet megvalósítani az ötletet. „Ha olyan hagyományról lenne szó, amelynek komoly teológiai tartalma van, más helyzet lenne, de nem érdemes csak azért ragaszkodni egy időponthoz, mert hagyománya van” – mutatott rá Takó István. A katolikus ifjúsági lelkész szerint a közös ünnepről rég dönteni kellett volna, de most sem késő. „Fontos lenne, hogy a keresztények együtt ünnepeljenek az egész világon” – zárta gondolatmenetét Takó István.

Hasonló véleményen van Rácz Norbert, a kolozsvári belvárosi unitárius egyházközség lelkésze is. „Nekem nagyon szimpatikus ez az elgondolás, mindig kellemetlen volt, hogy a keleti és a nyugati kereszténység külön ünnepli a húsvétot, ünnepelt lenne egy ilyen megegyezés” – értékelte lapunknak a kezdeményezést a fiatal lelkész. Kifejtette: egy ünnepnek a tartalma sokkal fontosabb, mint az időpontja.

„A naptár a hagyomány része, de teológiai szempontból semmi sem indokolja a külön ünneplést. A kereszténység egysége fontosabb annál, hogy mikor ünnepeljük a húsvétot. Fontos lenne megegyezni a közös időpontban” – szögezte le az unitárius lelkész.

Mindkét félnek engedni kell

Ha van erre akarat, kivitelezhető a megállapodás, ám valószínű, komoly tárgyalások előzik meg, és mindkét félnek engednie kell álláspontjából, dogmáiból, mondta lapunknak Zelenák József. A sepsiszentgyörgyi evangélikus esperes emlékeztetett, hogy évekkel ezelőtt már felvetődött ez a gondolat, ám előrelépés nem történt az ügyben. A közeledésben, a közös ünneplésben a protestáns egyházak is partnerek, hiszen ez okos gondolat, mindenképpen támogatni kell, hangsúlyozta a szentgyörgyi lelkész. Rámutatott, az egyszerű emberek is gyakran felteszik a kérdést: miért nincs egy időben a húsvét, és mikor is van valójában Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe?

„Ők általában nem is ismerik ennek a hátterét, nem tudják, hogy a mozgó ünnep időpontját a nyugati kereszténység a gregorián naptár, míg az ortodox egyházak a julián naptár alapján számolják ki” – mondta. Az esperes arra is felhívta a figyelmet, hogy a Székelyföldön, ahol egymás mellett élnek a protestánsok, katolikusok és ortodoxok, még nagyobb jelentősége lehet, ha sikerül elérni, hogy egy időpontban ünnepeljék a feltámadást.

„Konzervatív vagyok”

Sánta Imre református lelkipásztor ezzel szemben úgy véli, az erdélyi felekezetek megszokták, hogy külön időpontban ünneplik a húsvétot, és tiszteletben tartják egymás ünnepeit. „A nyugati és a keleti kereszténység földrajzilag is elkülönül, e tekintetben pedig Erdélyben van az ütköző zóna, itt élnek egymás mellett protestánsok, katolikusok és ortodoxok” – mutatott rá a bikfalvi református lelkész.

Hangsúlyozta, vallási szempontból magyarok és románok között sokkal nagyobb a tolerancia, mint más területeken, ezért nem tartja életb vágóan fontosnak a húsvét időpontjának rögzítését. Vannak ennél sokkal fontosabb vetületei a közeledésnek, az elfogadásnak, mutatott rá Sánta Imre, aki korábban részt vett a sepsiszentgyörgyi Vox Populi magyar–román közéleti vitafórumon, amikor éppen a közös és különálló ünnepekről volt szó.

„Konzervatív ember vagyok, ragaszkodom a hagyományokhoz, ezért megtartanám a húsvét időpontjának több évszázados kiszámítási módszerét. A tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első teliholdat követő vasárnap és hétfő legyen a feltámadás ünnepe” – fogalmazta meg személyes véleményét Sánta Imre.

Ferenc pápa nyitna

Ferenc pápa a hétvégén beszélt arról, hogy a katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvét időpontjának meghatározását annak érdekében, hogy más keresztény egyházakkal egy napon ünnepelhesse Krisztus feltámadásának ünnepét, számolt be szombati számában a Corriere della Sera című olasz lap.

A szentatya a lateráni Szent János-bazilikában tartott meditáción kívánatosnak nevezte, hogy az ünnepet egy napon tarthassa az összes keresztény, legyen az katolikus, protestáns vagy ortodox. Felhívta a figyelmet arra, hogy a katolikus egyház már VI. Pál pápa óta készen áll erre.

Az egyházfő szerint a római katolikus egyház hajlandó megvitatni a témát más keresztény egyházakkal, és elmondta, hogy ő már tett is erre vonatkozó javaslatot a konstantinápolyi és az orosz pátriárkának. „Találkozik egy katolikus és egy ortodox, és azt kérdik egymástól: a te Krisztusod már feltámadt? Az enyém majd jövő vasárnap” – mondta a tőle nem szokatlan, ironizáló stílusban Ferenc pápa.

Az eltérő naptárak miatt viszonylag ritka alkalomnak számít, hogy a katolikus, a protestáns és az ortodox egyházak ugyanabban az időpontban ünneplik a húsvétot. A nyugati kereszténység a XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett gregorián naptárt követi, míg a keleti, ortodox egyházak megtartották a Julius Caesar ókori római hadvezér és politikus nevéhez fűződő julián naptárt. Ebből adódóan a húsvét időpontja akár öt héttel is eltérhet egymástól a kereszténység két nagy ága között.

A 20. században 26-szor fordult elő az időpontok egybeesése, a 21. században pedig 31-szer lesz, miközben az egyidejű ünneplést sokan a keresztény egység szimbólumának tekintik. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden harmadik-negyedik húsvét esik egybe a két században.

A nyugati kereszténységben a húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első teliholdat követő vasárnap és hétfő. Naptári időpontja ezért minden évben eltérő, március 22. és április 25. közé eshet. Az ortodox keresztény egyházakban ennél bonyolultabb a számítás, és azt más naptár alapján is végzik.