Bujar Nishani albán államfőhöz és a politikai és vallási intézmények vezetőihez intézett beszédében az egyházfő ismételten azt hangoztatta, hogy a muzulmán, ortodox, ka­tolikus egységkormány vezette Albánia jó példája annak, hogy a keresztény-muzulmán együttélés nemcsak lehetséges, hanem megvalósítható és előnyös is egy ország fejlődése számára.

A pápa egyúttal elítélte azt, ahogy a vallást a világon sok helyen kiforgatják az erőszak igazolására. „Senkinek sem engedhető meg, hogy isteni igék hirdetésének álcájában erőszakos és elnyomó terveket szőjön és valósítson meg” – mondta a pápa. 

A mai Albánia fejlődését biztosító demokráciáról is szólva Ferenc pápa arra figyelmeztetett, hogy a fejlődésnek nemcsak a lakosság egy részének a javát kell szolgálnia. „A piacok globalizálódását a szolidaritás globalizációjának kell kísérnie” – szorgalmazta, és többször hangsúlyozta azt is, hogy a fejlődésnek nem szabad háttérbe szorítania az embert övező környezet védelmét.

A Teréz anyáról elnevezett tiranai téren délben tartott szentmisén Ferenc pápa kijelentette: „azért jöttem Albániába, hogy a reményt erősítsem országotokban. Láttam az utcákon, mennyi fiatal van nálatok, fiatal nép vagytok és ahol ennyi a fiatal, ott van remény! A nemzeti zászlótokon levő sasként szárnyaljatok!”

Az egyházfő a kommunizmus időszakában „borzalmakat elszenvedő” és mártírként meghalt egyháziakról és laikusokról is szólt, a mártírok földjének nevezve Albániát. A Tirana utcáin nyitott pápamobillal végighaladó egyházfő útvonalát a kommunizmus időszakában meggyilkolt mártír papok és szerzetesnők óriási fényképei szegélyezték.

A mise utáni vasárnapi Úrangyala imádságot (Angelus) a pápa az albán fiatalokhoz intézte: „Tudjatok nemet mondani a pénz imádatára, az individualizmus kínálta hamis szabadságra, a függőségre és az erőszakra! Mondjatok igent a találkozás és a szolidaritás kultúrájára!”

A tiranai katolikus egyetemen a hat legnagyobb albániai vallási közösség, a muzulmánok, ortodoxok, katolikusok, evangélikusok, zsidók és a muzulmán misztikus rendhez tartozó bektásik vezetőivel találkozott a pápa.

„Albánia tanúja volt annak, milyen erőszakot, milyen tragédiákat idézhet elő, amikor Istent kényszerrel kizárják az emberek és a közösségek életéből. Amikor egy ideológia nevében ki akarják zárni Istent a társadalomból (...) az oda vezet, hogy az emberek hamarosan elveszítik önmagukat” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a világ számos részén ma is intolerancia uralkodik a más vallási nézeteket vallókkal szemben. „A másik vallásban ne vetélytársat, még kevésbé ellenséget, testvért lássunk!” – hangoztatta.