Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter a HotNews.ro hírportálnak elmondta, azok a gyerekek, akiknek szülei nem nyújtanak be kérést, a második félévben nem vesznek majd részt a vallásórákon.

A tanügyminiszter elmagyarázta, március 9-én jár le az alkotmánybíróság ítéletének a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított 45 napos határidő. A taláros testület úgy döntött, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően – amikor a hittanoktatást nem igénylő szülőknek kellett erre vonatkozó kérést benyújtani az iskola vezetőségéhez – ezután azoknak kell kérvényt írni, akik vallásos nevelésben szeretnék részesíteni gyerekeiket.

Ideiglenes megoldások várhatók

Sorin Cîmpeanu miniszter kijelentette: amennyiben március 9-éig nem lesz világos a szülői opció, kérdéses a vallásórák törvényes megtartása. Újságírói kérdésre, hogy miért gondolta meg magát, hiszen három hete még azt nyilatkozta, az új gyakorlatot csak a következő tanévtől vezetik be, a tárcavezető elmondta: tanácskozott a jogi osztály illetékeseivel, és kiderült, hogy a bírósági döntést már ebben a tanévben gyakorlatba kell ültetni.

Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha egy osztályban 12 diáknál kevesebb igényli a vallásoktatást, a miniszter nem tudott válaszolni. (A tanügyi törvény szerint az általános iskolában legkevesebb 12, míg a középiskolában legkevesebb 15 diák szükséges az óra megtartásához.) Tanév közben a minisztérium nem módosít, így az ilyen helyzetekre ideiglenes megoldásokat kell találni, mondta a tárcavezető.

„Következő lépésként megvárjuk, hogy a parlament az alkotmánybírósági döntés nyomán módosítsa a tanügyi törvényt. Ennek ismeretében miniszteri rendelettel szabályozzuk a vallásórák menetét” – fogalmazott Cîmpeanu.

Veszélyben a hittantanárok munkahelye

A tárcavezető elmondta, az új szabályozás a hittantanárok helyzetére, bérezésére is kihat. A minisztérium adatai szerint jelenleg mintegy 6000 hittantanár tanít a romániai iskolákban, nagy részüknek végleges, meghatározatlan időre szóló állása van. Amennyiben a diákok részéről kisebb lesz az érdeklődés a vallásórák iránt, egyeseknek megszűnhet az állása, ismerte el a miniszter, aki szerint az új helyzet munkakonfliktusokhoz is vezethet.

Hangsúlyozta: a szaktárca a legnagyobb komolysággal kezeli majd a kérdést, de ahhoz ismernie kell a parlament álláspontját. Az oktatási miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a vallásóra első vagy utolsó óraként kell szerepeljen az órarendben, hogy ne befolyásolja a hittanoktatást nem igénylő diákok programját. Azonban úgy vélte, ezt a gyakorlatban nehéz lesz megvalósítani, hiszen akkor egy hittantanár csak két órát tanítana egy nap, így csupán heti tíz órát tarthatna, ami nagyon kevés az előírt 18 órához képest.

Körlevélben figyelmeztet a püspök

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke csütörtökön körlevélben hívta fel az esperesek, lelkészek, presbiterek és pedagógusok figyelmét a vallásórát érintő változásokra, kérve őket, hogy értesítsék ezekről a református gyerekek szüleit.

Az egyházi elöljáró körlevelében azt ajánlja a címzetteknek, hogy a tanügyi tárca által megszabott március 6-i határidő helyett lehetőleg már február 28-áig nyújtsák be a kérést az iskolák vezetőségéhez. Ugyanakkor arra is rámutat, hogy amennyiben erre nem kerül sor, a tanuló a második félévben lezáratlan marad a vallás tárgyból.

„Anyaszentegyházunk hitvallásainkból fakadóan felelősséget vállal a gyermekek hitbeli nevelésével kapcsolatban. A keresztelés alkalmával szülők, keresztszülők és az egész gyülekezet fogadalmat tesz arra, hogy mindent megtesz a »gyülekezet minden gyermekének hitbeli nevelése érdekében«.” – hangsúlyozza a püspök. Hozzátette, a református egyház arra törekszik, hogy szakképzett, jól felkészült vallásoktatókat biztosítson a feladathoz.

Visszakérik a pénzt?

Egyébként a Szolidaritás a Lelkiismereti Sza­badságért Egyesület bejelentette, hogy feljelentést tesz a számvevőszéknél a hittantanárok bére kapcsán, ugyanis úgy véli, a pedagógusokat törvénytelen módon fizették állami pénzből. Az egyesület a Román Ortodox Egyházhoz küldött közleményében rámutatott: mivel az alkotmánybíróság döntését követően, tehát január 23-ától a vallásórákat nem szülői igény alapján tartották, vissza kell adni a hittantanároknak kifizetett közpénzt.

Mint arról beszámoltunk, a Román Ortodox Egyház korábban a vallásóra választható tantárggyá tételére vonatkozó törvénymódosítás elutasítását kérte a szenátustól. A magyar történelmi egyházakhoz hasonlóan ugyanis a görögkeleti egyházi elöljárók sem értenek egyet Remus Cernea független képviselő javaslatával. Az ortodoxok ugyanakkor összefogást sürgettek a többi felekezetnél az iskolai vallásóra megmentése érdekében.

Remus Cernea még februárban jelentette be, hogy módosító indítványt nyújt be a tanügyi törvény vallásoktatást szabályozó cikkelyéhez. Úgy vélte, e helyett a diákoknak etikát kellene tanulniuk. A képviselő szerint a vallásoktatás is megmaradhatna választható tárgyként, melyet csak azok a diákok tanulnának, akiknek szülei kérnék ezt az iskola vezetőségénél. A magyar történelmi egyházak képviselői korábban úgy nyilatkoztak, nem valószínű, hogy a módosítás hatására jelentősen változna a vallásórára járó magyar diákok száma.