Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművészt 2015 elején kérte fel a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, hogy készítse el Márton Áron szarkofágját, amelyben elhelyezik a püspök földi maradványait. „Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy megkaptam ezt a megbízást, természetesen örömmel vállaltam el” – mondta a Krónikának a szobrász, akit Donát lakónegyedi műhelyében kerestünk fel.

Mint mesélte, igyekezett felnőni a feladathoz, kezdetben öt különböző tervet készített, a végén pedig már 11-12 változatnál tartott. „Mondták is a kollégák, hogy miért nem csak egyet csinálsz, aztán ez van, és kész. De ha két hónapom van arra, hogy legyen egy jobb ötletem, miért ne hozzam ki magamból a maximumot?” – tette fel a retorikai kérdést.

Az alkotó szerint az is segítette a munkafolyamatot, hogy az idei évet a magyar kormány Márton Áron-emlékévvé nyilvánította, így az érsekség is könnyebben hozzá tudott jutni a szükséges anyagi forrásokhoz.

Gergely Zoltán bevallotta, eleinte csak tapogatózott, hiszen korábban nem készített ehhez hasonló alkotást, az érsekség azonban teret engedett alkotói szabadságának, viszonylag ritkán szólt bele, hogyan készítse el a szarkofágot. „A szarkofág görög eredetű kifejezés, szó szerint »testevőt« jelent, valójában egy testet magában rejtő sírkövet értünk rajta” – magyarázta a szobrász.

Márton Áron szerénységére emlékeztet

Mivel nem egy emlékműről van szó, hanem egy sírhelyről, ezért a legelső kérdés az volt, mekkora legyen, illetve milyen kőből készüljön. „Márton Áron végrendeletéből indultunk ki, aki egyszerűségre törekvő, szerény ember volt, a külsőségek helyett az igazi értékekre helyezte a hangsúlyt. Ezért a pompára emlékeztető cifra köveket, mint a márvány eleve kizártuk, formai szempontból is egyszerű, tömör formára gondoltunk” – avatott be a kulisszatitkokba Gergely Zoltán.

Mint részletezte, végül a magyarvistai kőre esett a választásuk, amely könnyen elérhető, és jól faragható. A vistai kő egyedüli hátránya, hogy nehezen tűri az időjárás viszontagságait, de ez most nem volt döntő tényező, hiszen a gyulafehérvári székesegyház déli mellékkápolnájában helyezik el a szarkofágot, ecsetelte a szobrász. Mint mondta, magától adódott, hogy helyi, erdélyi kőből készítsék el a sírhelyet, nem szerettek volna brazil márványt használni.

Márton Áron testét a két hete történt exhumálást követően vörösrézből készült, hermetikusan zárt koporsóba helyezték el, így a kőkoporsó épp akkora, hogy a fémkoporsó elférjen benne. A szarkofág fala 10-15 centiméter vastag lesz.

Puritán, transzszilvanista díszítőelemek

Gergely Zoltán képzőművész elmondta: igyekezett az erdélyi, illetve Kós Károly formavilágából inspirálódva egy olyan formanyelvet kialakítani, amely modern, azaz mai, de egyben jól illeszkedik a környezetébe, és az erdélyiséget is megjeleníti. „Márton Áron hagyománytisztelő ember volt, ugyanakkor a korszellemnek megfelelően gondolkodott, rendkívül lényegre törő meglátásai voltak. Egyfajta párhuzamot látok Kós Károly és Márton Áron között, az erdélyi magyarságot illetően meglehetősen hasonló gondolataik voltak” – indokolta döntését az alkotó.

Elmondta, a szarkofág hosszanti tengelye merőleges lesz a székesegyház főhajójának tengelyére. A fedőlap függőleges síkján egy szalagszerű felirat fut végig, a főhajó felőli oldalán a „Márton Áron 1896–1980” felirat olvasható. Ha körbejárjuk a szarkofágot, akkor a következő oldalon a „Márton Áron gyulafehérvári püspök 1938–1980” feliratot látjuk, a harmadikon pedig az „Episcopus Albaiuliensis” latin nyelvű felirat szerepel. A feliratokon kívül Márton Áron püspöki címere is látható lesz a szarkofágon, amelyet hat, úgynevezett „lábazati elem”, azaz masszív kőtömb tart. Ezeket kis kerek gyűrűkbe faragott keresztek díszítik, összesen 84 lesz belőlük, és Márton Áron megélt éveit jelképezik, magyarázta a szobrászművész.

Gergely Zoltán elmondta, két fiatal szobrász segíti, Sípos István és Barabás István, nélkülük nem tudta volna időre befejezni a szarkofágot. A munkát egyébként az is hátráltatta, hogy nagyon nehéz volt ilyen hatalmas, egységes kőtömböt találni, mint amekkora a szarkofághoz kellett, megdolgoztak a vistai kőfaragók, amíg sikerült rábukkanniuk egyre.

Mint arról beszámoltunk, Márton Áron földi maradványait két hete exhumálták, és a gyulafehérvári székesegyházban, díszes szarkofágban helyezik el, hogy könnyebben leróhassák tiszteletüket a hívek Erdély egykori püspöke előtt. Potyó Ferenc pápai prelátus, általános helynök szerint az érsekség az egykori püspök személyét övező nagy tisztelet miatt döntött úgy, hogy földi maradványait előkelőbb helyen, a székesegyházban helyezi el.

A szarkofág megáldására szeptember 29-én, Szent Mihály napján, a székesegyház búcsúján és egyben Márton Áron halálának 36. évfordulóján kerül sor. A 11 órakor kezdődő búcsús szentmisét Miguel Maury Buendía érsek, romániai apostoli nuncius celebrálja, az ünnepségre a romániai püspöki kar, a testvéregyházak és a magyar kormány képviselőit is meghívták, és a híveket is nagy számban várják.

Az eseményre – amelyet a Duna Televízió élőben közvetít – közös imádsággal készül a főegyházmegye: Jakubinyi György érsek szeptember 20-a és 28- között végzendő imakilencedre hívja a papságot és a híveket.