A munkálatok során művészettörténeti leletek is előbukkantak. Maksay Ádám, a munkálatok főtervezője a Krónikának elmondta: csak akkor derült ki, hogy valójában mennyire indokolt a műemlék templom felújítása, amikor az állványt elkészítették, illetve a kőrestaurátorok és a tartószerkezet-mérnökök közvetlen közelről mérhették fel az állapotát.

Az eredeti terv elkészítésekor ugyanis még nem volt megállapítható, hogy pontosan milyen mértékű károsodásokat szenvedett a műemlék, hiszen a kutatások elvégzésekor nem lehetett az egész templomot felállványozni.

Makay Dorottya, az IROD M műemlék-felújításra és -kutatásra szakosodott tervezőiroda tartószerkezet-tervezője kifejtette: bár kívülről nem látszott, mennyire rossz állapotban van az épület, és a hívek sem értették, miért kell egy jó állapotban levő templomot felújítani, valójában nagyon is rászorult a felújításra. Mint mondta, a leglátványosabb a súlyosan károsodott barokk tetőszerkezet állapota volt.

„Aki vette a fáradtságot, hogy felmenjen a padlásra, az látta, hogy a cseréphéjazaton átszivárgott nedvesség mekkora kárt okozott” – magyarázta a szakember. A tartószerkezetet vizsgáló szakértőket segítette a meggyőzésben, hogy a nemrég felszerelt gázlámpás fűtőrendszer révén a vakolat hol felmelegedett, hol lehűlt, így, amikor elkezdtek dolgozni, a látszólag apró repedéseken finom vakolatpor kezdett hullni. Ebből már egy laikus is láthatta, hogy baj van a boltozattal, mutatott rá.

A templomnak ugyanakkor hatalmas oromfala van, amely egy hatalmas szélvihar vagy egy kisebb földrengés esetén is könynyen leomolhat, de ez már csak a szakértők számára volt egyértelmű – avatott be a részletekbe Makay Dorottya.

„Onnan is lehet tudni, hogy gond van a fallal, hogy már az 1910-es felújításakor vízszintes vonórudakat építettek bele azért, hogy megerősítsék. Az 1959–61-es felújítás során vonórudas kikötési rendszert alakítottak ki a padlástérben, ami szintén arra utal, hogy az oromfal akkor is károsodhatott” – fűzte hozzá.

Mint mondta, a tartószerkezet korábbi megerősítései nem bizonyultak elég hatékonynak, ezt azonban csak a templom felállványozását követően vették észre. „Még a szakértők számára is meglepetés volt, hogy a boltozaton talált vékony repedések valójában olyan szerkezeti töréseket fedtek, melyeken egy ember keze is átfért” – szemléltette a Makay Dorottya.

Kérdésünkre, hogy mennyivel nehezebb egy műemlék épületet felújítani, kifejtette: a műemlékek értéket képviselnek, ezért, akinek tulajdonában van, büszkének kell lennie rá. „Aki komolyan veszi értékeit, annak az uniós forrásoknak köszönhetően van rá lehetősége, hogy nagyobb összegekhez jusson. Ám ahhoz, hogy a lehetőségeket kihasználjuk, stratégiailag kell gondolkodnunk, és nem kell félnünk a felelősségtől” – szögezte le Makay Dorottya.

Felszentelési keresztekre bukkantak

Maksay Ádám arról beszélt, hogy a templom felújításával párhuzamosan a kivitelezés során előkerült művészettörténeti szempontból értékes leleteket is feltérképezik, dokumentálják. Ugyanakkor restaurálják az orgonát és a címereket, továbbá a bútorzatot is megtisztítják és felújítják. „Az előzetes kutatások során már tudtunk egy felszentelési keresztről, amely a bútorzat háta mögött volt fellelhető.

Most, hogy a többi bútort is elmozdították eredeti helyéről, és elkezdték szakszerűen leverni a vakolatot – odafigyelve arra, hogy ha bármilyen művészettörténeti érték előkerül, az ne károsodjon –, még két felszentelési kereszt került elő. Az egyiknek csak a töredéke került meg, de a másik jó állapotban található” – mesélte a tervező. Hogy pontosan mekkora értéket képviselnek, azt a továbbiakban becsülik fel a szakértők, tette hozzá.

Továbbra is várják az adományokat

A Farkas utcai templom felújításán hetven ember dolgozik, de szükség esetén akár százfősre is bővülhet a csapat. Mindez attól függ, hogy a munkálatok épp melyik szakaszánál tartanak, hogy milyen technológiát igényel. A tervezőkből, szakértőkből és ellenőrökből álló csapat is meglehetősen népes, a teljes tervező- és tanácsadói gárda 35 főből áll.

A főtervezést a kolozsvári M&M DESIGN műemlékfelújításra és -kutatásra szakosodott tervezőiroda végezte, Maksay Ádám, Eke Éva építész és Maksay Tünde vezetésével. Az egyes részterületek tervezésével a villamosságtól a kőrestaurálásig számtalan szakosodott cég foglalkozott.

A beruházás értéke egyébként 18,9 millió lej, amelyből 13,78 millió uniós támogatás, 1,16 millió lejt a kormány biztosít, míg a 24 százalékos áfa összege és az egyházközség kétszázalékos önrésze 3,96 millió lejre rúg. Az egyházközségnek 305 130,27 lejt kell önerőből előteremtenie, várják az adományokat a célra.  A felújítási munkálatok befejezésének határideje 2015. július 18., a munkálatok természete miatt a templom addig nem látogatható.

Mátyás király rendelte el az építését 

A 60 méter hosszú és 19 méter magas belső boltozatú Farkas utcai templomot Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemplomaként tartják számon. Építését Mátyás király rendelte el 1486-ban. A ferences rend által 1489 és 1516 között felépített templomot a Boldogságos Szűz Máriának szentelték. Az épület megszenvedte a protestánsok és katolikusok közötti villongásokat. Bethlen Gábor fejedelem 1622-ben romos állapotban juttatta a református egyháznak. A templom melletti rendházból csak a kolostor kerengőjének az északi része maradt meg. A templom híres faberendezéseiről, stallumairól, a nemrég helyreállított szószékéről és szószékkoronájáról, címergyűjteményéről és az itt tartott orgonakoncertekről.