Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter a hét elején arról beszélt, hogy az eddigi jelzések szerint idén is 8 százalék körül marad az arány, az összesítéseket a napokban várják a megyei tanfelügyelőségektől.

Mint az oktatási államtitkár hangsúlyozta, az országban nyolcezer tanintézet rendelkezik jogi személyiséggel, összesen 17 ezer valamilyen besorolású tanintézet működik, tehát csak néhány diákról kell gondoskodni, amíg a többiek vallásórán vannak, szögezte le. A szakpolitikus szerint ezt az iskolák önállóan is meg tudják oldani.

Király András elmondta, éppen az alacsony diáklétszám miatt mondott le a minisztérium arról a tervéről, hogy a hittanórákra nem járó gyerekeknek bevezetnek egy új tantárgyat, például etikát tanulhatnak. „Az iskolák megoldhatják úgy, hogy első vagy utolsó óra legyen a hittan, s akkor azok a diákok, akik nem akarnak részt venni, egy órával később mennek iskolába, vagy egy órával korábban hazamehetnek, de ha éppen a harmadik óra a vallás, akkor is az iskolának kell megoldást találnia az erről kimaradó gyerekek foglalkoztatására. Az tény, hogy azoknak, akik nem tanulnak vallást, egy tantárggyal kevesebb szerepel majd a naplóban” – vázolta az államtitkár.

Király András emlékeztetett, hogy az alkotmánybíróság döntése megváltoztatta az oktatási törvényt, azoknak kellett tavaly kérést benyújtaniuk, akik igényelték a vallásoktatást. A minisztérium álláspontja szerint azonban ezeket a kéréseket nem kell minden tanév elején újra leadni. A diákok előkészítő osztályba beiratkoznak az iskolába, és ezt nem kell minden tanévben újra megismételniük, viszont jelezniük kell, ha megváltozott a döntésük, és már nem akarnak részt venni a vallásórákon, fejtette ki Király András.

Tizennégy évesen maguk akarnak dönteni

Eközben a hét elején az Országos Diáktanács (CNE) és a Konstancai Diákegyesület közleményben szögezte le, hogy azoknak a tanulóknak, akik betöltötték 14. életévüket, maguk kellene eldönteniük, akarnak-e járni hittanórára vagy sem, és ezt nem a szülőknek vagy a törvényes gyámoknak kellene meghatározniuk.

„A polgári törvénykönyv előírásai, valamint a 2004/272-es törvény 30. cikkelyének értelmében a 14. életévét betöltött kiskorúnak jogában áll eldönteni, mely felekezethez kíván tartozni. Ugyanakkor arra is jogosult, hogy eldöntse, akar-e járni hittanórára vagy sem. Mi több, arra kényszeríteni valakit, hogy akarata ellenére részt vegyen egy vallási aktivitásban, kihágásnak minősül. Szükségesnek tartjuk a lelkiismereti és hovatartozási szabadság korlátozását a kiskorúak esetében, ugyanakkor elítéljük, hogy a 14 és 18 év közötti diákoknak nem nyílik lehetőségük arra, hogy maguk döntsék el, részt akarnak-e venni a hittanórán vagy sem” – szögezik le a diákok.

Az Országos Diáktanács és a Konstancai Diákegyesület egyúttal abbéli aggodalmának is hangot ad, hogy visszaéléssel akarják értelmezni az alkalmazási módszertant, és így nem veszik figyelembe, hogy egy diák opciói a tizenkét év során folyamatosan fejlődnek, és időközben változhatnak. „Emlékeztetünk egyes igazgatók, osztályfőnökök és tanárok nyomásgyakorlására, hogy a diákok iratkozzanak be a hittanórára, és a döntés mindaddig maradjon érvényben, amíg másként nem határoznak, ezzel is könnyítik az órák kerülését. Küzdünk a diákok joga mellett, hogy maguk döntsék el, részt akarnak-e venni a hittanórán vagy sem, és az a tény, hogy a szülőknek/diákoknak minden évben kérést kell benyújtaniuk végső soron a részvétel megerősítését jelenti” – vallják a két diákszervezet képviselői.

Horia-Şerban Oniţa, az Országos Diáktanács elnöke ugyanakkor arról beszélt, hogy a patriarkátus kérése, hogy a beiratkozás a hittanórára a 12. osztályban járjon le, azt bizonyítja, hogy „indokoltak a kételyek, és történt nyomásgyakorlás a diákok hittanórára történő beiratkozására, és a döntés folytatólagossága elsőtől tizenkettedikig nehezebbé teszi a kilépést”.

Constantin-Alexandru Manda, a Konstancai Diákegyesület elnöke éppen ezért leszögezte, az oktatási minisztériumnak tisztáznia kell ezt a helyzetet. „A Román Patriarkátus értelmezése nem felel meg a múlt héten kiadott határozatnak, és ellentmond az alkotmánybíróság döntésének. Úgy hiszem, hogy a tanügyminisztériumnak tisztáznia kell a helyzetet a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében” – nyilatkozta a tengerparti város diákszervezetének vezetője.

A román diákszövetségek kezdeményezését egyébként a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége is támogatja, tudtuk meg annak kommunikációs referensétől, Gáspárik Mártontól. „Egyértelműen azt látjuk helyesnek, hogy ezt a diák maga döntse el. 14 évesen már személyi igazolvánnyal rendelkezik, többé-kevésbé magáért felel. Ebben a korban neki kell eldöntenie, akar-e tanulni egy olyan dolgot, amit amúgy nem ő választott” – fogalmazott a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium végzős diákja. Hozzátette, a hittan helyett alternatív megoldás lehet a vallástörténet oktatása, mert úgy véli, a hittan erőltetett oktatása csak jobban eltávolítja őket attól, aminek az emberben kell eldőlnie.

Még nincs összesítés

Maros megyében úgy tűnik, hogy az országos átlagnál nagyobb a hittanórára nem járók aránya. Amint arról Kiss Tünde, a Maros Megyei Tanfelügyelőség vallásoktatásért felelős szaktanfelügyelője tájékoztatott: a szülők, illetve a nagykorú diákok már a tavaly benyújtották az igényléseket az iskolák vezetőségéhez, és ennek függvényében állították össze a hittanórás csoportokat. A szaktanfelügyelő szerint azóta ez a szám változhatott, és a napokban is értesültek arról, hogy néhány diák lemondott a vallásoktatásról. Pontos adatokkal – az előbb említett változások miatt – egyelőre nem tudott szolgálni, ez jövő kedden, az iskolaigazgatókkal tartott értékelő gyűlés után derül ki.

A tavalyi összesítésekről elmondta: a megye összes diákjának mintegy 86–87 százaléka igényelte a vallásoktatást. Hozzátette, ez nem sodorta veszélybe egyetlen hittantanár állását sem.
Hasonló a helyzet Kolozs megyében is: a szülők nagy része kérte, hogy a gyerek részesüljön hittanoktatásában is – közölte megkeresésünkre Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes, aki szintén arról beszélt, hogy most szeptemberben csak azoknak a szülőknek kellett kérést benyújtaniuk, akiknek a gyereke most kezdi az iskolát, akik már tavasszal benyújtották a kérésüket, azoknak nem kell plusz bürokratikus ügyintézéssel bajlódniuk. Azok a szülők, akik viszont időközben meggondolták magukat, és mégsem szeretnék, hogy a gyerekük vallásóra járjon, ezt az adott iskolánál kérhetik.

Mint ismeretes, a taláros testület 2014. november 12-én úgy döntött, hogy az oktatási törvény 18. cikkelye 2. bekezdésének I. pontja alkotmányellenes. A cikkely előírásai szerint azon diákoknak kell kérvényt benyújtaniuk, akik nem kívánnak részt venni a hittanórán, az alkotmánybíróság döntése nyomán pedig azoknak kell ezentúl kérést benyújtaniuk, akik akarnak járni hittanórára. A taláros testület döntése a Hivatalos Közlönyben való megjelenés utáni 45. napon, azaz március 9-én lépett hatályba. A hittanórára történő beiratkozási űrlapon az oktatási intézmény igazgatójától kérik, hogy a diák részt vehessen a hittanórán, és be kell jelölni a 2006/489-es törvény által elfogadott 18 felekezet valamelyikét. A döntés nyomán, a hittan már a tavalyi tanév második felében választható tantárggyá vált.