Fotó: Pethő Melánia
Egész évre elegendő lelki töltetet, segítőerőt kaphatnak a Szentlélek közbenjárásával mindazok, akik a pünkösdi búcsún részt vesznek – véli Csintalan László csíkdelnei plébános, a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka, akivel a szombati ünnep kapcsán beszélgettünk.
2016. május 14., 08:322016. május 14., 08:32
2016. május 14., 08:352016. május 14., 08:35
– Önt választották az idei pünkösdi búcsú szónokává. Hogyan fogadta a megtisztelő felkérést?
– A csíksomlyói pünkösdi búcsú igehirdető személyéről a ferences rendtartomány definitóriuma – a szerzetesrend főtanácsa – dönt. Nekem Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója hozta el a felkérést. Egy kicsit elgondolkodtam a felkérésen, de aztán elvállaltam. Azt mondtam, hogy ha ők így látják jónak, akkor állok elébe. A megtorpanás oka, hogy ilyenkor mindenki érzi a felelősséget, bármilyen gyakorlott szónok is legyen az illető. De az ember nem a saját bölcsességét közli, számít arra, hogy a Szentlélek sugall, és ihletet ad, azaz hozzátesz a saját gyenge emberi erőnkhöz, és abból valami jó származik majd.
Különben prédikáltam még a somlyói pünkösdi búcsún 1986-ban, akkor Csernakeresztúron voltam plébános, a visszatelepített bukovinai székelyek körében. Pöhacker Balázs, az akkori ferences tartományfőnök és csíksomlyói házfőnök felkérésére a pünkösdszombati szentmisén prédikáltam, akkor persze csak a kegytemplom falai között zajlott a búcsú. Akkor még fiatalabb voltam, nagyon meglepett a felkérés. A szószékről kellett prédikálni, s mikor letekintettem onnan, megláttam a gyimesi és moldvai csángó magyarokat a népviseletükben, abban a pillanatban bizony elállt a lélegzetem. De a papoknak azért jó, mert a prédikációk előtt éneklik a Szentlélek himnuszát, azalatt, ha meg is lepődnek, össze tudják szedni gondolataikat. És természetesen a himnusz során kérik a beszédükhöz a Szentlélek ihletését, megvilágosítását, illetve mind a hét ajándékát.
Az ünnepi szónokról
Csintalan László 1950. április 11-én született Csíkszépvízen ötgyermekes kántortanító családban. Elemi, általános és középiskolai tanulmányait a mai csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. 1969-ben érettségizett, és ugyanebben az évben jelentkezett a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolára. 1975-ben szentelte pappá Márton Áron püspök. Segédlelkészként Brassóban és Kolozsváron, plébánosként Brádon, a Csernakeresztúrhoz tartozó Piskitelepen, Besztercén, Madéfalván, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen szolgált. 2009-től Csíkdelne–Csíkpálfalva lelkipásztora. Papi jelmondata: Szeretettel szolgáld Istent és embertársaidat!
– Milyen érzés az egyik legismertebb Mária-kegyhelyen prédikálni?
– Csíksomlyóhoz eléggé kötődöm, hiszen árnyékában nőttem fel, 15 évet Csíkszeredában éltem, ott jártam iskolába. Gyermekként és diákként is részt vettünk az akkori somlyói búcsúkon a családommal, igaz, annak idején kisebb méretű volt az ünnep.
Mostanra jelentősen megnőtt az idelátogatók, illetve a zarándokok száma. Felelősséggel jár, hogy az igét, az örömhírt, Jézus Krisztus tanítását úgy közöljem, hogy minden jelenlévőnek szóljon, még ha a pap magának is prédikál.
S habár statisztikák nincsenek, hogy egy-egy prédikációt hányan értették meg, hányan fogadták be, de mindenképpen nagy felelősségnek érzem ezt a feladatot.
– Mit szeretne megosztani a hívekkel prédikációjában?
– Ferenc pápa az irgalmasság szent évének hirdette az ideit, amelynek alapgondolata: legyetek irgalmasok, amint a ti mennyei Atyátok is irgalmas. Az irgalmasságnak vannak lelki és testi cselekedetei, ezeket megtenni mindannyiunk állandó feladata, így a megbocsájtás, a szegények segítése, a jótanács-adás. Ezekre a cselekedetekre próbálom saját figyelmemet is fordítani, s habár ezek mindig aktuálisak, az irgalmasság szent éve alatt még inkább időszerűek minden ember számára. A beszédem gerincét ennek tükrében a jó Isten irgalmasságának három mozzanata képezi majd: Isten irgalmassága a teremtésben, az ő irgalmassága a megváltásban, illetve a megszentelés művében.
– Ön szerint mi az üzenete pünkösdnek 2016-ban?
– Az első pünkösdkor az apostolok Jézus feltámadása után – habár tudták, hogy van feladatuk, az örömhírt hirdetniük kell – tébláboltak, mert nem tudták, hogyan is kellene csinálniuk. A Szentlélek volt a segítőerő, amely elindította őket. Tudjuk, hogy már akkor Péter apostol, aki nem volt sem írástudó, sem szónok, rögtönözve olyan beszédet – hittanórát – tartott a Szentlélek ihletésével, hogy csak akkor háromezren keresztelkedtek meg. Ilyen megközelítésből könnyű a pünkösdi búcsú szónokának, hiszen van kellő ideje felkészülni.
De visszatérve, a Szentléleknek megvan az a sajátossága, hogy indítóerőként működik: az emberekben rejlő képességeket, vagy épp az istenkeresést – amely létezik minden emberben szerintem –, az ő erejével mozgósítja. Ahogyan annak idején az apostolok, úgy napjainkban a pünkösdi búcsúra érkezők is segítő-, ihletőerőt kapnak a Szentlélek közbenjárásával. Ez az erő az ünnep után segíti őket a mindennapi tennivalók, gondok, feladatok megoldásában. Sokan meg is fogalmazzák a búcsúval kapcsolatban, hogy egy egész évre szóló lelki töltetet kapnak ilyenkor.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
Egész életét meghatározta, emellett számos kispap hivatásának megtalálásában is közreműködött, és végig kitartott abban a hivatásban, amit felszentelésekor vállalt. A Csíkszeredában szolgáló Tamás József püspök 75 évesen, 51 évnyi papi szolgálat után hamarosan nyugállományba vonul. Vele besz&am
Helyére került szerdán a Temes megyei Igazfalva református templomának a tavalyi vihar által ledöntött toronysüvege – közölte a Temesvári Rádió magyar adása.
Lelki és testi fogyatékosoknak nyújt menedéket a brassó-belvárosi református egyházközség új épülete. A Bertalan negyedi, Lânii utcában kialakított Betlehem-ház egyaránt szolgál imaházként és nappali foglalkoztató-központként, és itt működik az egyházközség által fenntartott szociális mosoda is.
A Szentlélek az az isteni erő, amely megváltoztatja a világot – mondta Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában bemutatott pünkösdi misén vasárnap.
A csíksomlyói búcsú eredetét János Zsigmond fejedelem 1567-es állítólagos hittérítő hadjáratához kapcsoló „hamis legenda” terjesztésének felhagyására kér mindenkit az unitárius egyház, egyúttal Isten áldását kívánva a búcsú minden résztvevőjére.
Idén is ünnepi fogadtatásban részesülnek a partiumi és erdélyi vasútállomásokon a csíksomlyói búcsúba utazó hívek. Az ünnepi szentmise szombaton lesz, vasárnap pedig a Gyimesekben várják a zarándokokat.
Ferenc pápa a székelyföldi származású Pál József Csaba kanonokot és főesperest nevezte ki temesvári megyéspüspöknek – közölte szerdán a temesvári egyházmegye.
A határon átívelő beruházásokat finanszírozó európai uniós program keretében újul meg a teljeskörű restaurálás alatt álló nagyváradi római katolikus püspöki palota körüli kert.
A május 18-án, pénteken 19 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot, a szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik – tájékoztatta lapunkat a csíksomlyói Ferences Rendház.
szóljon hozzá!