Szakács Sándor, az Erdélyi Mária-út Egyesület elnöke nyitóbeszédében megköszönte a jelen lévő elöljáróknak a rendezvény támogatását, majd egyperces néma csöndet kért a tavalyi konferencián még előadó Nagy Köpeczky Kálmán és Bo­tár Gábor emlékére.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében kiemelte, „ma már a Mária-út sokkal vaskosabban létezik, és hívja az embereket, mint annak idején elképzelték azt a legjobb szándékú megálmodói\". Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint „ebben a rohanó világban, amikor sokan keresik az útjukat, a Mária-út megoldást jelenthet\".

A remény jele

„Úgy érezzük, hogy erkölcsi zsákutcába került kontinensünk, Európa. A politikai zsákutcák sikátorai egymásba torkollnak, egész labirintust alkotnak, amelyben a többség elvész. A sokat hangoztatott demokrácia túlhangsúlyozza a szabadsághoz kapcsolódó felelősséget, így pedig szabadossággá válik. Az egyháztól is sokan azt várnák, hogy fordítson hátat értékrendjének, simuljon bele ebbe a nagyon szekularizált világba, mindent eladni és feladni képes világunkba\" – fogalmazott Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke. Az egyházi elöljáró hangsúlyozta, a „sárba tiport reménynek\" is vannak jelei, ilyen jelek azok a civil kezdeményezések, amelyek a keresztény értékekre telepedő porréteget törekszenek letörölni. „Ilyen civil kezdeményezés a Mária-út kiépítése és a vele kapcsolatos rendezvények is\" – emelte ki Tamás József.

Felhasználnák az értékeket

Hegyi László, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyomatékosította, hogy nemzetünk történelme és kultúrája ezer szállal kötődik Szűz Máriához. „Az egész nemzetnek szüksége van a fentről jövő segítségre. Ahhoz, hogy ezt megkapjuk, nekünk is tenni kell. Ezért üdvösek az ilyen kezdeményezések\" – állapította meg. Lukács Bence Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának képviselőjeként elmondta, Erdélynek, a Székelyföldnek és Csíkszeredának is érdeke, hogy a térségben minél több olyan hely legyen, mely ha nem is teljesen, de egy kicsit hasonlít Csíksomlyóra. „Ha az ide ellátogatók úgy érzik, hogy nemcsak az évenkénti pünkösdi búcsú van, az mind a Székelyföldnek, mind Erdélynek nagyon hasznos lehet\" – részletezte a konzul.

A beszédek sorát Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója zárta, aki kiemelte, hogy a helyi lehetőségeket, értékeket kell belevinni a Mária-út lelkiségébe. „Bőven van olyan érték, amelyet felhasználhatunk\" – jelentette ki. A továbbiakban az 1Úton nemzetközi zarándoklatot értékelték ki a jelenlévők, illetve több témakörben zajlott kerekasztal-beszélgetés, többek között az erdélyi Mária-út jelenéről és jövőjéről.

A Mária-út Közép-Európa zarándokútja, amely a Kárpát-medence Mária-kegyhelyeit köti össze. Két fő ága keresztet formáz, amely jelképezi alapvető üzenetét: a keresztény értékek megőrzését, az emberi találkozások megélését. Az út világnézeti, nemzetiségi, kulturális hovatartozástól függetlenül hívja mindazokat, akik meg akarják ismerni a Kárpát-medence népeit, keresztény hagyományait, fel akarják fedezni csodaszép tájait, kíváncsiak az itt élők kultúrájára, vendégszeretetére. Az első zarándokútvonal Mariazelltől Csíksomlyóig tart, az 1400 kilométer hosszúságú szakaszt 60 nap alatt lehet bejárni. Az úton járóknak számos alternatívát kínálnak a leágazások, melyek hálózatot alkotva különféle zarándokhelyeket, természeti, épített és kulturális értékeket kapcsolnak be a látnivalók sorába.