Újraindulhat a bűnvádi eljárás Virgil Măgureanu, a Román Hírszező Szolgálat (SRI) korábbi igazgatója, az azóta elhunyt egykori belügyminiszter, Mihai Chițac tábornok, Victor Atanase Stănculescu volt védelmi tárcavezető, és számos más magas rangú tiszt ellen is.

Mint arról beszámoltunk, Tiberiu Niţu legfőbb ügyész döntése értelmében a bányászjárás ügyének vádemelés nélküli lezárásáról szóló 2009-es döntéseket semmisnek nyilvánítják, és ismét elkezdik a nyomozást a felelősök után.

A legfőbb ügyész döntésének előzménye az, hogy tavaly szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) arra kötelezte Romániát, hogy folytassa a nyomozást a bányászjárás ügyében. Az EJEB ítélete kimondja: Bukarest köteles igazságot szolgáltatni az emberiesség elleni bűncselekmények áldozatai számára, függetlenül attól, mennyi idő telt el a bűncselekmények óta.

Az EJEB Nagykamarájának ítélete szerint Románia a dosszié lezárásával megsértette az európai emberi jogi egyezmény 2., 3. és 6. cikkelyét is. A panaszt két áldozat rokonai, illetve az 1989. December 21. Egyesület tették.

A nyomozás során elképzelhető, hogy ismét beidézik kihallgatásra Ion Iliescu egykori államfőt, akit sokan az első számú felelősnek tartanak a bányászok Bukarestbe hívásáért, ám aki mindvégig tagadta felelősségét.

Bár 1990 és 1999 között több bányászjárás is volt, az 1990. június 13–15. közötti vált a legemlékezetesebbé. A Zsil-völgyi bányászok azért utaztak Bukarestbe , hogy „rendet teremtsenek” azok között, akik a demokratikus választásokért és Ion Iliescu elnök leváltásáért tüntettek.

A bányászok sok épületet – jórészt ellenzéki pártok és sajtóorgánumok székházait – feldúltak és összecsaptak a tüntetőkkel a bukaresti Egyetem téren, ahol hatan meghaltak és sokan megsérültek. A bányászjárás 1990. június 29-én ért véget. A bányászjárások egyik legismertebb embere Miron Cozma bányászvezér volt.

Az igazságszolgáltatásnak most egyebek közt azt kell eldöntenie, van-e olyan elévülhetetlen büntetőjogi besorolás, amelynek alapján Ion Iliescu volt államfő negyed évszázad után felelősségre vonható, amiért az ellenzéki tüntetések idején felhívást intézett a lakossághoz, hogy „védjék meg a demokratikusan megválasztott hatalmat”, és amiért a hatóságok vonatok és buszokat bocsátottak a bányászok rendelkezésére, hogy Bukarestbe utazhassanak.

Dan Voinea katonai ügyész – aki az 1990. június 13–15-i bukaresti bányászjárás ügyében folyó vizsgálatok vezetője volt – korábban azt mondta, 1990 júniusában Bukarestben kommunista leszámolás történt.

„Az 1990-es bányászjárás hatalmas manipuláció volt, amelyet a totalitárius és népirtó hatalom szervezett, és amelynek célja a régi értékrend visszaállítása, illetve az ezzel szembeszegülők eltiprása” – jelentette ki.