Akár börtönbüntetéssel is sújthatják ezentúl Romániában a háborús bűnösök, illetve a népirtás vádjával elítéltek emlékét ápoló személyeket. Andrei Muraru államelnöki tanácsos szerint a hatóságok már nekiláttak ama személyek beazonosításának, akik nyilvánosan fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő eszméket terjesztenek, valamint háborús bűnösök kultuszát ápolják.
2015. július 30., 17:372015. július 30., 17:37
2015. július 30., 18:442015. július 30., 18:44
Minderre azután nyílt lehetőség, hogy Klaus Johannis államfő kihirdette a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek tiltásáról szóló törvényt. A képviselőház által június végén megszavazott jogszabály betiltotta a legionárius és vasgárdista jelképek használatát, továbbá Romániában tilos lett háborús bűnösök emlékét ápolni. A törvény megállapítja, hogy a román legionárius mozgalom is fasiszta jellegű szervezetnek minősül, amely 1927 és 1941 között fejtette ki tevékenységét az országban egyebek mellett Vasgárda név alatt. Legionárius jelképek rendszerint a hírhedten magyarellenes Noua Dreaptă (Új Jobboldal) nevű szélsőségesen nacionalista szervezet tüntetésein szoktak felbukkanni. A kezdeményezők az indoklásban megemlítették: egyebek mellett az Elie Wiesel-intézet hívta fel a figyelmet arra, hogy több feljelentésük esetében nem indított vizsgálatot az ügyészség azon cikkelyek értelmezése miatt, amelyek a holokausztra vonatkoznak. E szerint a legionárius mozgalmat nem értelmezik fasiszta jellegűnek, és 1989 után több szervezet, egyesület vagy politikai párt is zászlajára tűzte a legionárius-vasgárdista ideológiát, illetve a mozgalom vezetőinek népszerűsítését. Ezért tartották szükségesnek a legionárius eszmék fasiszta jellegének pontosítását a rendelet szövegében, amelyben a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelzők mellett most már a legionárius szó is szerepel.
Andrei Muraru a szélsőségesség és az antiszemitizmus témájában Bukarestben rendezett konferencián arra figyelmeztetett, hogy három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést kaphat, aki háborús bűnösök, népirtás és emberiesség elleni bűncselekmény miatt elítéltek emlékét ápolja. Hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki nyilvánosan tagadja vagy megkérdőjelezi a holokausztot, a háborús bűntetteket és a népirtást. „Bár ez még sokaknak nem tűnt fel, Romániában hivatalosan betiltották Nicolae Ceauşescu kultuszát, a kommunista diktátort ugyanis 1989. december 25-én népirtás vádjával ítélte el a rögtönítélő katonai bíróság” – szögezte le az elnöki tanácsos. Muraru egyébként korábban a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézetet (IICCMER) irányította, az intézmény pedig mandátuma idején indított vizsgálatot a kommunista rendszer 35 egykori, népirtással gyanúsítható börtönparancsnoka és büntetés-végrehajtási tisztje ügyében. A történész hozzátette, a frissen hatályba lépett jogszabály alapján abban az esetben is feloszlathatják a fasiszta, legionárius propagandát folytató alapítványokat, szervezeteket, pártokat, ha „csupán” elektronikus úton terjesztik ezeket a nézeteket.
Elnökké választanák
A Ceauşescu-kultusz a forradalom óta eltelt két és fél évtized során is hódít Romániában. Korábbi felmérések szerint a román állampolgárok egynegyede a kommunista diktátort tartja az eddigi legjobb román politikusnak, 83 százaléka pedig véli, hogy Ceauşescu nem volt rossz vezető. Sőt a tavaly novemberi államfőválasztás kampányában közzétett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 66 százalékának meggyőződése, hogy a volt pártfőtitkár megnyerné a megmérettetést, ha indulhatna a voksoláson. Az 1989-ben kivégzett diktátorra minden évben tucatnyian emlékeznek meg születésnapján a bukaresti katonai temetőben lévő sírnál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja, hogy kisebbségi kormányt alakítson, és Sorin Grindeanu pártelnököt jelöli a miniszterelnöki tisztségbe.
Várhatóan a nyár vagy az ősz folyamán találkozik újra Magyar Péter kormányfővel Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a cél továbbra is egy tiszteleten, együttműködésen és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása Románia és Magyarország között.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon a Nicușor Dan államfő és a parlamenti pártok közötti keddi egyeztetések nyomán – közölte több politikus és sajtóorgánum is.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.
A pártokkal és parlamenti csoportokkal folytatott villámkonzultációkat követően Nicușor Dan államfő kedden este a közösségi oldalán közölte: egyre inkább az a megoldás körvonalazódik, hogy kisebbségi politikai kormány alakuljon.
A Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozó értesülése szerint Nicușor Dan államfő a keddi konzultációk után sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, ami tovább mélyíti a bizonytalanságot a román belpolitikában.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az elsődleges nyertese annak, hogy Adrian Veştea kormányalakítási kísérlete elbukott a parlamenti bizalmi szavazáson elemzők szerint.
Tánczos Barna mezőgazdasági miniszter kedden közölte, a medveproblémára hívta fel Jessika Roswall környezetvédelmi biztos figyelmét, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vegye ki a barnamedvét a szigorúan védett fajok kategóriájából.
Bár a bukaresti parlament a hétfő esti bizalmi szavazáson elutasította az Adrian Veştea vezette kormányt, Románia így is Európa azon országa, amelynek az elmúlt tíz évben a legtöbb miniszterelnöke volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!