Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium leszerelésért felelős osztályának vezetője hétfő esti közleményében úgy fogalmazott: a Deveselura telepítendő rakéták megsértik a közepes hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök számának korlátozására vonatkozó INF-szerződést, ezért arra kérte az Egyesült Államokat és Romániát, tudatosítsák az ebben viselt felelősségüket, és tegyenek le a tervről.

Az orosz illetékes szerint fennáll a veszélye, hogy az MK-41-es (a NATO-szakzsargonban Aegis) rakétarendszer telepítése súlyos fenyegetést jelentsen a nemzetközi biztonságra. „Ez a lépés a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentésére vonatkozó szerződés újabb súlyos megsértése lenne az Egyesült Államok részéről” – fogalmazott Uljanov, hozzátéve, hogy Washington és Bukarest még felhagyhat a tervvel, „amíg nincs túl késő”.

A román külügyminisztérium kedden közleményben cáfolta az orosz vádakat, alaptalannak nevezve azokat. Rámutatott, a Moszkva által említett szerződés földi célpontok elleni rakétákra vonatkozik, Deveselura viszont csak légi célpontok ellen bevethető eszközöket telepítenek. Azt is megjegyzi, hogy az Egyesült Államok és Románia közötti egyezmény értelmében a Romániába telepítendő rakéták nem hordoznak atomtöltetet, ez a kitétel pedig nem változtatható meg.

Victor Ponta miniszterelnök leszögezte: a moszkvai nyilatkozat azt jelzi, hogy Oroszország megveti a környező országokat és a nemzetközi szabályokat, az ilyen fenyegetések pedig csak eltökéltebbé teszik Romániát a NATO mellett.

Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A 2011-ben aláírt amerikai–román megállapodás értelmében a rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.

Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát 2012-ben nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2015-ben) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe elfogó rakétákat.

Frank Rose, az Egyesült Államok külügyminisztériumának védelmi politikáért felelős helyettes államtitkára két évvel ezelőtt arról beszélt: Románia ideális helyen fekszik ahhoz, hogy védelmet biztosítson Dél-Európának egy esetleges iráni, közepes hatótávolságú rakéta támadásával szemben.