Mint arról beszámoltunk, a Budapesten tartózkodó Markó lemondásának eredeti példánya közel két hét után kedden érkezett meg Bukarestbe, miután először csak elektronikus levélben küldte el azt.

Mandátumának megszűnése nyomán az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérheti a legfelsőbb bíróságtól a politikus előzetes letartóztatásba helyezését, illetve a kiadatási kérelem megküldését Magyarországnak.

Mint ismeretes, Markót ezúttal abban az ügyben vennék őrizetbe, amelyben három, a 2008 és 2009 közötti időszakban született, 84 millió eurós kárt okozó törvénytelen kárpótlási döntés miatt vizsgálódnak, és amely miatt az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság (ANRP) központi restitúciós testületének két másik akkori tagját, Horia Georgescut, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetőjét, és Theodor Nicolescu PNL-s képviselőt már őrizetbe vették.

Markó esetében egy másik illegális restitúciós ügyben már korábban jóváhagyta a parlament az előzetes letartóztatásba helyezést, bár a magyar politikus dokumentumokkal bizonyította, hogy a szóban forgó ülésen nem vett részt. Markó azóta elhagyta az országot, ügyvédje szerint Budapesten él, mivel nem bízik a román igazságszolgáltatásban.

Hogyan adható ki egy körözött személy?Európai uniós tagállamok esetén a kiadatás európai elfogatóparancs alapján történik. A bíróság (Magyarországon a Fővárosi Törvényszék, fellebbezés esetén pedig másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla) dönt arról, hogy fennállnak-e a kiadatás jogi feltételei. Az eljárásban védő részvétele kötelező. A bíróság egyik esetben sem vizsgálja, hogy a kiadni kért személy a kiadatás/átadás iránti kérelemben foglalt bűncselekményt elkövette-e, pusztán azt vizsgálja, hogy a kiadatás feltételei fennállnak-e, azaz a kiadatási kérelem megfelel-e a törvény előírásainak. A védői munka tehát a kiadatási eljárásban alapvetően a kiadatás iránti kérelemben foglaltak törvényességének vizsgálata, a kiadatási kérelem és azok mellékletei megfelelősége köré koncentrálódik.

Markó cáfolta, hogy korrupciós ügyben lenne érintett, rámutatva: nem kért és nem kapott soha csúszópénzt, amíg a restitúciós testület tagjaként tevékenykedett, azt pedig, hogy bármelyik kollégája vesztegetés ellenében törvénytelen kárpótlásokról döntött, nem volt honnan tudnia.

A politikus azzal vádolja a DNA ügyészeit, hogy szándékosan nem veszik figyelembe az ártatlanságát bizonyító dokumentumokat.

Az Adevărul napilap értesülései szerint ezúttal a korrupcióellenes ügyészek arra készülnek, hogy a politikus letartóztatásba helyezését kérjék. Ebben az esetben a legfelsőbb bírósághoz kell fordulniuk.

Ha a bíróság is az előzetes letartóztatás mellett dönt, ezt követően adhatnak ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot.

Az ugyanakkor, hogy Budapest kiadja a politikust Romániának, még ennek nyomán sem következik automatikusan, mivel a kiadatási kérelem megalapozottságát egy magyar bíróságnak is mérlegelnie kell, és akár el is utasíthatja a román kérést.

Ennek kapcsán Robert Cazanciuc igazságügy-miniszter úgy nyilatkozott: szerinte csupán idő kérdése, hogy egy uniós tagállamból Romániába lehessen hozni egy körözött személyt, mivel mindegyik tagállamnak kötelező betartani az európai eljárásokat. „Nem hiszem, hogy bármely európai uniós tagállam megengedné magának ezen szabályok semmibe vételét” – mondta a tárcavezető.

Markó amúgy a hét elején közölte: nem akar hazatérni, Magyarországon akar új életet kezdeni. Sszerinte Magyarország nem adná ki őt, ha Romániában európai vagy nemzetközi elfogatási parancsot adnának ki ellene. „A magyar állam több ízben és több formában is tudtomra adta, hogy nem engedi el a kezemet, mert a magyar állam is úgy értékeli, hogy ebben a kérdésben szó sincs bűncselekményről” – fogalmazott az RMDSZ politikusa.