Szükségtelennek és érthetetlennek nevezte Markó Béla RMDSZ-es szenátor, a szövetség korábbi elnöke azt, a kormány által csütörtökön elfogadott sürgősségi rendeletet, amely 45 napig lehetővé teszi a helyi választott elöljárók számára, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a mandátumuk elvesztésének terhe nélkül pártot válthassanak.
2014. augusztus 31., 15:442014. augusztus 31., 15:44
„Nem csak hogy nem volt szükséges, de nem is értem, miért lenne hasznos a kormányoldal számára, ha a következő 45 napban a polgármestereknek és a közgyűlési tagoknak módjukban áll más pártba átlépni, hogy ezáltal jöjjön létre kormánypárti többség a helyi vagy a megyei önkormányzatokban. Az ilyesmit választásokon szokás elérni” – hangsúlyozta Markó pénteken a Radio France Internationale romániai stúdiójának nyilatkozva.
Markó szerint a politikusok migrációja, amely a parlamentben is tapasztalható, meglehetősen súlyos probléma, ugyanis azt jelzi, hogy nincsenek koherens pártprogramok, amelyek arra késztethetnék az embereket, hogy konkrétan ezen elvek miatt forduljon a politika felé.
Markó szerint a rendelet nem érinti közvetlenül az RMDSZ-t, mivel a szövetség számára eddig sem jelentett problémát a politikai migráció. Egyértelmű azonban, hogy a helyi közgyűlésekben az RMDSZ-t is érintheti, mivel a szövetség számára is lényeges, hogy azokban éppen milyen többség van.
„Nem értünk és nem értek egyet ezzel a sürgősségi rendelettel. Egyre többször próbálkoznak nálunk bizonyos demokratikus szabályok megkerülésével saját kormányzati hasznuk érdekében” – mutatott rá Markó.
Mircea Toader demokrata-liberális párti (PDL) képviselő szintén pénteken kijelentette: sem a PDL, sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fogad be átállókat a 45 napos időszakban.
Mint arról beszámoltunk, a rendelet kapcsán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is közölte, hogy nem támogatják, a parlamentben pedig ellene szavaznak, mivel a politikusok migrációja súlyos problémát jelent, és veszélyezteti a stabilitást. A Krónikának Kovács Péter főtitkár is úgy nyilatkozott, hogy ez a politika romlásához vezet.
A rendeletet annak kitalálója, Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes azzal indokolta, hogy az új pártok megjelenésével, az USL felbomlásával és a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) megalakulásával átrendeződött a politikai térkép, és számos önkormányzatban felborultak az erőviszonyok.
A türelmi idő, amit most a választott elöljárók rendelkezésére bocsátanak, hogy eldöntsék, melyik pártban akarnak tovább politizálni, az ily módon előállt határozatképtelenséget szüntetné meg. Dragnea csütörtökön az indokok között azt is felhozta, hogy a működésképtelen önkormányzatokban számos európai uniós fejlesztési projekt elakadt.
A PSD annak ellenére is erőltette a rendelet elfogadását, hogy mind az Egyesült Államok, mind Nagy-Britannia nagykövetsége aggodalmát fejezte ki miatta, és jelezte: ilyen horderejű kérdésekben átlátható módon, széleskörű nyilvánosság bevonásával a parlamentnek kell döntenie.
A június 9-ei önkormányzati és parlamenti választásokra hivatkozva a bukaresti képviselőház házbizottsága úgy döntött, a tavaszi ülésszak végéig (június 30-ig) vegyes rendszerben, részben online formában ülésezik.
Feljelentette hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Emanuel Ungureanu a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Cătălin Cîrstoiut, a kormányzó balliberális koalíció főpolgármester-jelöltjét hivatali visszaélésért és csalásért.
Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
A román diplomáciai és konzuli képviseletekre eddig nem érkezett konzuli támogatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem az iráni rakétatámadás után Izraelben tartózkodó román állampolgároktól.
A pártok által a júniusi európai parlamenti választásokon indított jelöltek alig egyharmada nő – derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
szóljon hozzá!