A jelentésben – anélkül, hogy konkrétan megneveznék Magyarországot vagy a romániai magyar közösséget – az országban zajló külföldi hírszerzési tevékenységi területek között megemlítik, hogy ezeknek részét képezi egy másik ország részéről „az ország területén élő nemzettársak közössége és ezek fő szervezetei fölötti ellenőrzés megerősítése.”

A továbbiakban – egyéb területek mellett – sor kerül az „etnikai szélsőségesség” megtárgyalására is, ebben a kategóriában pedig gyakorlatilag kizárólag magyar vonatkozású témákat tárgyal. A jelentés megállapítja: az autonómiapárti diskurzus megerősödött és nyíltan követeli ezen óhaj megvalósulását. Emellett, miközben külföldön Bukarest magyarellenes politikájára igyekeznek felhívni a hangsúlyt, belföldön a „székely” etnokulturális identitás „agresszív kihangsúlyozása” zajlik. A dokumentum emellett kiér arra is, hogy a román állami intézmények fellépése nyomán csökkent a hungarista szellemiségű csoportok tevékenysége.

„Egyes szomszédos államokbeli hivatalosságok/diplomaták folytatódó erőfeszítései, hogy bevonják nemzettársaik közösségét az anyaország érdekeinek támogatásába, továbbra is befolyásolja a nemzeti kisebbség helyzetét, a releváns eredmények hiányát ugyanakkor a régió román közössége nemzeti önazonosságának megőrzése is jelzi.”

A jelentés többek között arra is kitér, hogy „a regionális és globális geopolitikai fejlemények\" nyomán intenzívebbé vált a külföldi titkosszolgálatok tevékenysége Románia területén, és ezek célja egyebek mellett negatívan befolyásolni a döntéshozatalt, „az alkotmányos értékeket és a nemzetiségek együttélésének légkörét\".

A jelentés egyébként megállapítja: Romániában nem növekedett a globális átlag mértékénél jobban a terrorfenyegetettség szintje, ezért nem indokolt a készültség növelése. Az iszlamista fundamentalizmus kapcsán megjegyzi: az kevésbé érinti a társadalomba integrálódott, őshonos romániai iszlám közösséget, a frissen áttértek, valamint az országban ideiglenesen – például diákként – tartózkodó muzulmánok körében viszont nagyobb népszerűséget aratnak az iszlamista eszmék.

A dokumentum azt is megjegyzi, hogy a közigazgatásban továbbra sem alkalmaznak hatékony informatikai programokat, mivel általában egyes, a számítástechnika területén működő magánvállalkozásokat részesítenek előnyben, amelyek – gyakran más cégekkel kartellezve – nem megfelelően működő szolgáltatásokat nyújtanak. A jelentés továbbra is az ország érdekeit sértő jellemzi a korrupciót.

A jelentésből az is kiderül, hogy 2014-ben 15 százalékkal nőtt a bíróságok által engedélyezett lehallgatások száma, így tavaly összesen 44 759 esetben alkalmazták ezt a gyakorlatot. Ebből 2 762 esetben nemzetbiztonságot érintő ügyben történt a lehallgatás, a többi korrupciós esetekhez kapcsolódott.