Emlékeztetett: a paktumra még az év elején tett javaslatot, az államfő által a védelmi költségvetés növelésének témájában összehívott pártközi egyeztetésen, és senki sem utasította el a róla szóló egyeztetést.

„Azt tapasztaltam, hogy 2007 után Románia rossz útra tért a nemzet kisebbségek jogait illetően, és továbbra is rossz úton halad. Most szükség van egy ilyen megállapodásra, az évnek még nincs vége, ilyesmit nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, de senki sem utasította el az erről szóló tárgyalást. Johannis elnök úr akkor azt mondta, hogy időre van szüksége a gondolkodásra és a helyzet kielemzésére. Idén is, jövőre is meg lehet valósítani, sőt a jövő év kifejezetten alkalmas lenne, mivel választási évről van szó. Ebben az esetben ugyanis a választási kampány is sokkal korrektebb és nyugodtabb lenne, hiszen nacionalista diskurzus és a magyar kártya előhúzása nélkül is lehet kampányolni” – fogalmazott Kelemen.

A politikus szerint a paktumban azt is rögzíteni kell, hogy mindenki egyetért: a megszerzett jogokhoz nem nyúlnak, a hatályos törvények – például az oktatási törvény – gyakorlatba ültetését nem akadályozzák, hogy csakis párbeszéd és demokratikus, parlamenti eszközök révén próbálják megtalálni annak a módját, hogyan biztosítsák a jogi és intézményi eszközöket, amelyek révén az összes nemzeti kisebbség fejlesztheti és erősítheti nemzeti, nyelvi és kulturális identitását.

„Egyben azt is le kell szögezni, hogy a kisebbségek problémakörét nem használják fel a választási kampányokban, mivel nincs szükség nacionalista üzenetekre. A párbeszéd gondolatáról nem szabad megfeledkezni, főleg a mostani környezetben, amikor a nacionalizmus és a szélsőségesség újraéledését lehet érezni, ez pedig nem jó. Fontos, hogy legyen esély a vitára, hogy bizonyos elvekben megegyezzünk, bizonyos értékeket meg kell őrizni, erősíteni kell, nem szabad eltékozolni, amit a forradalom után együtt elértünk” – mondta Kelemen.

Hozzátette. Amikor az RMDSZ kormányon volt, könnyebb volt megőrizni az egyensúlyt. „2007 után érezhető volt, hogy mivel már nem nehezedett Romániára semmilyen nyomás és elvárás, mivel belépett az EU-ba és a NATO-ba, a nemzeti kisebbségekhez kapcsolódó kritériumokat és értékek, amelyek tiszteletben tartását minden politikai erő vállalta, már nem annyira fontosak. Mivel nincsenek szankciók, el lehet mulasztani a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló törvények alkalmazását. Egyesek egyenesen meg akarták nyirbálni a szerzett jogokat. Ez így nincs jól, a romániai társadalom érdeke, hogy ne legyen elégedetlenség, frusztráció és feszültség a többség és a kisebbség, a románok és a magyarok között” – mutatott rá Kelemen.