A Klaus Johannis államfő által összehívott szerdai konzultáción a parlamenti pártok vezetői – az RMDSZ részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök – aláírták a megállapodást arról az államfői hivatal által kidolgozott módosító javaslatról, amellyel a személyi adatok elektronikus kommunikáció során történő védelméről szóló 506/2004-es jogszabályt kívánják módosítani.
2015. május 06., 16:482015. május 06., 16:48
Mint arról beszámoltunk, az új jogszabály kidolgozására azért volt szükség, mert az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a közvélemény által csak Nagy Testvér-törvénynek nevezett jogszabályt, amely megkönnyítette volna a titkos szolgálatok számára a polgárok számítógépes kommunikációjára vonatkozó adatokhoz való hozzáférést.
Az államfői hivatal szerint a szerdán aláírt megállapodás célja az, hogy többletgaranciát biztosítson a személyes adatok védelme és a magánélethez való jog számára, és hogy tisztázza a helyzetet a visszaélések megelőzése érdekében. Ennek nyomán a személyes adatokhoz az ezt igénylő állami szervek csakis előzetes bírói jóváhagyás nyomán férhetnek hozzá.
Klaus Johannis az egyeztetésen reményét fejezte ki, hogy a parlament elfogadja majd a tervezetet, és leszögezte: egy demokratikus társadalomban összhangot kell teremteni a biztonság, a törvények tisztelete és a szabadságjogok között.
Mint arról beszámoltunk, az államfő múlt hónap végén küldte meg a parlamenti pártoknak az új jogszabály tervezetét. A dokumentumról – amelynek kidolgozásában a hírszerző szolgálatok is közreműködtek – nem csak a parlamenti pártokkal egyeztettek, az elnöki hivatal előzetesen a civil szféra álláspontját is kikérte.
A tervezet konkrétan a személyes adatok felhasználását és a magánélet elektronikus kommunikáció során történő védelmét rögzítő 506/2004-es jogszabályt módosítja.
A Gândul értesülései szerint egyik sarkalatos pontja az, hogy a szolgáltatóknak legtöbb öt évig meg kell őrizniük az ügyfelek internetes vagy mobiltelefonos kommunikációs tevékenységére vonatkozó adatokat, majd ezt követően törölniük, vagy nyomon követhetetlenné kell tenniük őket.
Egy másik módosítás szerint előzetes bírói jóváhagyás szükséges ahhoz, hogy a hivatalos szervek – bíróságok, nyomozó hatóságok, hírszerző szolgálatok – adatokat igényelhessenek a szolgáltatóktól. Ha azonban a bírói jóváhagyás megvan, akkor a szolgáltatóknak 48 órán belül át kell adniuk a kért adatokat.
Az ilyen nyomozások tárgyát képező adatokat mindaddig nem lehet törölni, amíg erre a nyomozó szervek nem bólintanak rá, vagy nem születik jogerős bírói ítélet az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, az információbiztonságról szóló Nagy Testvér-törvényt január 21-én nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek az alkotmánybíróság. A parlament által decemberben elfogadott információbiztonsági törvény ellen – a civil szervezetek tiltakozása nyomán – az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) óvást emelt az alkotmánybíróságon.
A civilek elsősorban amiatt aggódtak, hogy a törvény alapján a titkosszolgálatok bárkinek a számítógépes adatait ellenőrizhetik. A másik két korábban hatályba lépett megfigyelési törvényt – a mobilszolgáltatókat érintő adatmegőrzési, illetve a feltöltőkártyák névtelenségét eltörlő jogszabályt, amelynek nyomán csakis a személyi adatok megadásával lehetett volna ilyen kártyát vásárolni – tavaly szintén alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság.
A törvény elkaszálását követően azt annak elfogadását szorgalmazó George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője távozott tisztségéből.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!