Johannis pénteki Facebook-bejegyzésében figyelmeztetett: az igazságszolgáltatás „legavatottabb” intézményei szerint a sürgősségi rendeletek tervezetei „kéretlenek, elfogadhatatlanok és személyre szabottnak tűnnek”. Rámutatott: a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség, a legfelső bíróság, a bírák egyesülete és több civil szervezet határozottan ellenzi, hogy a korrupcióra – hivatali visszaélésre és összeférhetetlenségre – vonatkozó jogi keretet alapos elemzés és átlátható vita nélkül, sürgősségi módszerrel módosítsák. Mindez elegendő érv a kormány tervezeteinek visszavonására – állította az államfő.

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DICOT) előző nap közleményben fejezte ki megütközését a kormány közkegyelmi kezdeményezése miatt, amely szerinte a bűnözést bátorítja, és ellentmond a korrupció, adócsalás, szervezett bűnözés leküzdésére meghirdetett stratégiának.
Augustin Lazăr, Románia legfőbb ügyésze is úgy nyilatkozott: európai uniós csatlakozása óta Románia erőfeszítéseket tesz a jogállamiság megerősítése, egy törvénytisztelő polgári magatartás bátorítása terén, ezért aggodalommal tölti el, hogy „valaki váratlanul át akarja állítani a váltót” a közkegyelem kihirdetésével. A legfőbb ügyészség azt javasolta, hogy a védelmi minisztérium használaton kívül helyezett kaszárnyáit alakítsák át börtönökké.

A javaslatot Marius Vulpe, a büntetés-végrehajtó intézetek országos igazgatóságának (ANP) vezetője pénteki sajtóértekezletén kivitelezhetetlennek nevezte a katonaságtól átvett 12 ingatlan leromlott állapota és átépítésük magas költsége miatt. Elmondta: tavaly átlagosan 28 ezer elítéltet tartottak fogva a romániai börtönökben, ami a férőhelyek számához képest 145 százalékos telítettséget jelent. A kevésbé súlyos bűncselekmények elkövetőinek közkegyelmet előirányzó és a büntető törvénykönyv egyes cikkelyeinek módosítását célzó tervezetek éles politikai vitát váltottak ki a kormányoldal és ellenzék között.

Szerdán és csütörtökön ellenzéki tüntetők vonultak utcára több nagyvárosban, kifejezve meggyőződésüket, hogy a kormánytöbbség nem a börtönök túlzsúfoltsága miatt akarja módosítani a büntetőjogot, hanem így akar mentőövet dobni korrupcióval gyanúsított vagy már elítélt politikusainak. Szerintük a két intézkedést már szerdán hatályba léptette volna a kormány, ha nem akadályozta volna meg Klaus Johannis államfő, aki bejelentés nélkül megjelent a kabinet ülésén.