Az ügyet korábban vádemelés nélkül lezárták, azonban a legfőbb ügyészség csütörtöki közleménye rámutat: Tiberiu Niţu legfőbb ügyész döntése értelmében az erről szóló 2009-es döntéseket semmisnek nyilvánítják, és ismét elkezdik a nyomozást a felelősök után. A döntést még a legfelsőbb bíróságnak is jóvá kell hagynia.

A legfőbb ügyész döntésének előzménye az, hogy tavaly szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) arra kötelezte Romániát, hogy folytassa a nyomozást a bányászjárás ügyében. Az EJEB ítélete kimondja: Bukarest köteles igazságot szolgáltatni az emberiesség elleni bűncselekmények áldozatai számára, függetlenül attól, mennyi idő telt el a bűncselekmények óta.

Az EJEB Nagykamarájának ítélete szerint Románia a dosszié lezárásával megsértette az európai emberi jogi egyezmény 2., 3. és 6. cikkelyét is. A panaszt két áldozat rokonai, illetve az 1989 december 21. Egyesület tették.

A nyomozás során elképzelhető, hogy ismét beidézik kihallgatásra Ion Iliescu egykori államfőt, akit sokan az első számú felelősnek tartanak a bányászok Bukarestbe hívásáért, ám aki mindvégig tagadta felelősségét.

Bár 1990 és 1999 között több bányászjárás is volt, az 1990. június 13–15. közötti vált a legemlékezetesebbé. A Zsil-völgyi bányászok azért utaztak Bukarestbe , hogy „rendet teremtsenek\" azok között, akik a demokratikus választásokért és Ion Iliescu elnök leváltásáért tüntettek.

A bányászok sok épületet – jórészt ellenzéki pártok és sajtóorgánumok székházait – feldúltak és összecsaptak a tüntetőkkel a bukaresti Egyetem téren, ahol hatan meghaltak és sokan megsérültek. A bányászjárás 1990. június 29-én ért véget. A bányászjárások egyik legismertebb embere Miron Cozma bányászvezér volt.

Az igazságszolgáltatásnak most egyebek közt azt kell eldöntenie, van-e olyan elévülhetetlen büntetőjogi besorolás, amelynek alapján Ion Iliescu volt államfő negyed évszázad után felelősségre vonható, amiért az ellenzéki tüntetések idején felhívást intézett a lakossághoz, hogy „védjék meg a demokratikusan megválasztott hatalmat”, és amiért a hatóságok vonatok és buszokat bocsátottak a bányászok rendelkezésére, hogy Bukarestbe utazhassanak.

Dan Voinea katonai ügyész – aki az 1990. június 13–15-i, bukaresti bányászjárás ügyében folyó vizsgálatok vezetője volt – korábban azt mondta, 1990 júniusában Bukarestben kommunista leszámolás történt. „Az 1990-es bányászjárás hatalmas manipuláció volt, amelyet a totalitárius és népirtó hatalom szervezett, és amelynek célja a régi értékrend visszaállítása, illetve az ezzel szembeszegülők eltiprása” – jelentette ki.