A mintegy 170 oldalas program két oldalban foglalkozik azzal, milyen intézkedéseket tervez a kabinet a kisebbségi jogok terén. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke korábban a Krónikának elmondta: ezt jórészt az RMDSZ programjából emelték át, többek között ezért is támogatják a kormányt.

A dokumentum kisebbségekkel foglalkozó fejezetében a kormány vállalja, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy szavatolják a kisebbségekhez tartozó polgárok jogát nemzeti önazonossága megőrzéséhez és fejlesztéséhez, hogy Románia alkotmánya, az EU-csatlakozás során vállalt kötelezettségek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények szellemében teljes mértékben megnyilvánulhassanak a közéletben, a közigazgatásban, az oktatásban és a kultúrában, szabadon gyakorolhassák vallásukat, illetve használhassák anyanyelvüket.

A program szerint elő kívánják mozdítani a közös erőfeszítéseket és a párbeszédet a nemzeti kisebbségekkel a törvényhozási folyamat javítása és a nemzeti önazonosság megélése érdekében.
A kisebbségekkel kapcsolatos politika célja a nemzeti, kulturális, vallási és nyelvi indentitás megőrzése. Küzdeni kívánnak a diszkrimináció ellen és toleranciát hirdetnek, valamint a sokszínűség értékeit népszerűsítik. Bátorítják a nemzetiségek közötti párbeszédet, és törekszenek a szélsőségesség, sovinizmus és antiszemitizmus minden formájának megszüntetésére, emellett a roma közösség helyzetének javítását is célul tűzik ki.

A kabinet vállalja, hogy támogatja a Romániában élő nemzeti kisebbségek státusát rögzítő kerettörvény elfogadását, valamint az ebben a törvényben rögzített intézmények létrehozását.
A kisebbségek anyanyelvén zajló oktatás témájában a kormány a parlamentben jelen levő kisebbségekkel való konzultációt követően az oktatási törvényhez kapcsolódó jogszabályt fogad el.
A kormány a kisebbségek nyelvi identitása, hagyományai és kultúrája megőrzése érdekében támogatja a kisebbségek kulturális intézményeit, ingó és ingatlan kulturális örökségének megőrzését, és felgyorsítja a kisebbségi egyházak és közösségek ingatlanainak visszaszolgáltatását.

Mindezek érdekében kormányzati intézkedéseket tesznek, így törvényeket is hoznak a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának gyakorlatba ültetése érdekében, a kormány pedig támogatja a kisebbségek státusáról szóló törvény elfogadását. A kormány emellett anyagilag is támogatja a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet, és biztosítja a vallási örökség megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges feltételeket.

A kisebbségvédelem az ország EU-csatlakozása során tett vállalások szellemében abban is megnyilvánul, hogy alkalmazzák az oktatási törvény kisebbségi anyanyelvi oktatása vonatkozó cikkelyeit, megerősítik a kisebbségek törvényhozói és végrehajtói struktúrákban való jelenlétének intézményes keretét országos és helyi szinten, egy esetleges közigazgatási átszervezés során pedig figyelembe veszik a különböző régiók hagyományait, nyelvét és kultúráját. Emellett biztosítják a kisebbségek számára az anyanyelvi rádió- és televízióműsorokat. Fontos kitétel, hogy szabályozni kívánják a helyi közösségek jelképhasználatát is. 

Tárgyalnának a Gozsdu-vagyonról

A kormányprogram az ország külügyi stratégiájában szomszédságpolitika kapcsán külön foglalkozik Magyarországgal, a magyar-román viszonnyal is. Eszerint ismét ki akarják emelni a kétoldalú kapcsolatok fontosságát az 1996-os alapszerződés és a 2002-ben aláírt stratégiai partnerségi megállapodásban foglaltak, valamint a jószomszédság szabályainak szellemében. Fejleszteni kívánják a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, véglegesítenék a kisebbségi vegyes bizottság egyezményének szövegét, és ismét összehívnák a bizottság ülését. A cél a Magyarországon élő románok identitásának megőrzése.
Emellett a budapesti Gozsdu-vagyon helyzetét érintő megoldások megtalálása érdekében is konzultációkat kezdeményeznének. Mint arról beszámoltunk, teodor Melescanu külügyminiszter a parlamenti bizottsági meghallgatás során „erkölcsi kötelességnek\" nevezte a magyar-román viszony javítását.