Mint ismeretes, a DNA június 5-én jelentette be, hogy tizenhét rendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet, illetve az összeférhetetlenségi szabályok megsértésének gyanújával bűnvádi eljárást kezdeményezett Victor Ponta ellen.

A vádpontok Victor Ponta 2007–2008-as ügyvédi tevékenységére vonatkoznak, amely időszakra a kormányfő mostani képviselői mentelmi joga nem terjed ki. Az ország történetében ez az első alkalom, hogy hivatalban levő kormányfő ellen emelnek vádat. Mivel ő képviselői, a szintén érintett Dan Şova pedig szenátori mandátummal rendelkezik, az ügyet a legfelsőbb bíróság tárgyalja.

A DNA szerint Ponta ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel havi 2-3000 eurós honoráriumot az azóta szenátorrá választott Dan Şova ügyvédi irodájától, majd a felvett összeg igazolásául beszámolókat hamisított, más ügyvédek tevékenységi beszámolóját lemásolva. A teljes összeg a DNA szerint 181 439 lejre rúg, amiből a kormányfő két bukaresti lakást vásárolt. Emellett a gyanú szerint Şova ügyvédi irodája fizette gépkocsija lízingdíját is, 81 ezer lej értékben.

Az ügyészség emiatt zárolta a miniszterelnök vagyonának egy részét: egyik lakását zár alá vették, hogy ezáltal szerezzenek vissza 51 ezer lejt a be nem fizetett adók fejében. Ponta viszont azt állítja: ő a Şova ügyvédi irodájának költségeiből az ő ügyvédi irodájával kötött szerződés alapján leírt 51 ezer lejnél nagyobb összeget, 53 ezer lejt fizetett be adóként, vagyis az államot nem érte kár, sőt többletbevételre tett szert. A független könyvvizsgálói szakvélemény azonban megerősítette a DNA álláspontját, miszerint az államot anyagi kár érte.

Ponta a héten egy olyan dokumentumot vitt be az ügyészségre, amely egy bulgáriai ügyben az Európai Unió Bírósága által szeptember elején hozott ítéletet tartalmaz, és amely alapján Ponta szerint ejteni kellene az ügyét, mivel a bíróság kimondta: a jogtanácsosi tevékenység akkor is elvégzettnek tekintendő, ha nem történt konkrét tevékenység.

Csakhogy a bulgáriai eset egészen más, mivel ott az is szerepelt a szerződésben, hogy a jogtanácsosi tevékenységet vállaló szerződő fél a másik fél konkurenciájának nem dolgozhat, vagyis ezért a rendelkezésre állásért is járt neki a pénz, abban az esetben is, ha a megrendelő számára nem végzett konkrét tevékenységet. Ilyen kitétel Ponta szerződésében nem szerepelt, ráadásul a bolgár ügyben nem merült fel az okirat-hamisítás gyanúja.

Pontát amúgy három rendbéli összeférhetetlenséggel is meggyanúsította a DNA, miután három ízben is miniszterré nevezte ki korábbi üzlettársát, Dan Şovát. Ebben az ügyben azonban – mivel miniszterelnöki minőségében érintett – mentelmi joggal rendelkezik, amelyet a parlament kormánypárti többsége nem vont meg, így nem indulhatott ellene eljárás.

Mint ismeretes, Ponta a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöki tisztségéből távozott ugyan, de a miniszterelnöki posztról nem hajlandó lemondani, sőt azzal vádolta meg az ügyészséget, hogy „államcsínyt” akar elkövetni, és így akarja megdönteni a kormányt. Klaus Johannis államfő nem függesztheti őt fel tisztségéből, mivel a vádemelés nem a miniszterelnöki mandátuma során elkövetett bűncselekmények miatt történt.

Ponta csütörtökön Facebook-oldalán csupán ennyit közölt: „az ország egyetlen gondja egy szakmaiatlan ügyész rögeszméje, aki tíz évvel ezelőtti, valótlan helyzeteket kitalálva és elképzelve akar karriert építeni.”

Johannis: Ponta mondjon le!

Az ügyben megszólalt Klaus Johannis államfő is, aki rövid nyilatkozatában leszögezte: a helyzet egyre problémásabb a miniszterelnök, a kormány és a PSD számára, de Románia imázsának árt a legtöbbet az ügy. Reményét fejezte ki, hogy az érintettek felelősen elemzik az ügyet, és megoldásokkal állnak elő. Leszögezte, álláspontja nem változott: a legegyszerűbb megoldás az, amit júniusban is javasolt, vagyis Victor Ponta lemondása.

Vádat emeltek Şova ellen is

A DNA vádat emelt a bírósági felügyelet alatt álló Dan Şova ellen is hivatali visszaélés, más személy jogosulatlan haszonhoz juttatása, okirat-hamisítás, adócsalás és pénzmosás miatt.
A vádlottak között ott van Laurenţiu-Dan Ciurel, a rovinari-i és Dumitru Cristea, a turceni-i hőerőmű korábbi vezérigazgatója is, miután az ügy alapját a két energiaszolgáltatóval kötött gyanús jogtanácsosi szerződések képezik.

A vádhatóság szerint a Şova és társai ügyvédi iroda olyan szerződéseket kötött 2007-ben a Gorj megyei turceni-i és rovinari-i hőerőmű képviseletében, amelyek 71 millió lejes kárt okoztak az állami tulajdonban lévő energetikai létesítményeknek, az ügyvédi irodának mégis 3,4 millió lejnyi honoráriumot és sikerdíjat fizettek ki. Dan Şova ellen eljárás folyik az államnak több mint 300 millió eurós kárt okozó erdőrestitúciós botrány keretében is, amelynek kapcsán már tavaly előzetes letartóztatásba került Viorel Hrebenciuc, a PSD parlamenti képviselője.